Pintér Béla és Társulata: Szutyok
Akit kevésbé szeretnek, soha sem tudja pontosan, miért is szeretik őt „kevésbé”. A világ igazságtalanságát okolja, vagy az emberek érzéketlenségét, holott valójában érzelmi intelligenciájának fejletlensége; önzése és beszűkültsége miatt kerüli őt mindenki. Mert bizony kerülik. Nem szívesen állnak vele szóba.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Monday, December 17 2012 7:00PM
Nem szeretve lenni, pokoli kín. Tekintete összeszűkül, fogát összeszorítja, keze ökölbe szorul. Ilyenkor a legveszélyesebb. Ő, akit kevésbé szeretnek.
„Pintér Béla saját társulatával kérlelhetetlenül csinálja vészesen kortárs, a rögvalót végletesen el- és megemelt módon arcunkba vágó, különleges színházát. A legújabb Pintér-opus torokszorítóan vicces, kérdve kifejtő tanulmány a hazaszeretetről. (…) A módszer megint ugyanaz. Letisztult, stilizált színházi tér, letisztult, stilizált jelmezek, neoprimitíven vulgárnépi történet neoprimitíven vulgárnépi karakterekkel és zenével, azután megrázó, a mával dialogizáló végkifejlet. (…) Halálosan ismerős, egyben halálosan ironikus az egész. De hányadán is állunk ezzel az iróniával? Színházi jelenünkben nagy valószínűséggel senki nem karikíroz olyan metsző pontossággal, mint Pintér. És mert az iróniának ez a pintéri formája éppenséggel abból fakad, hogy népét-nemzetét szereti, ámde nem csodálja, vagyis velünk magát is pellengérre állítja, miközben technikailag nem történik más, mint hogy egy az egyben hangzik el és jelenítődik meg az a sarkításig leegyszerűsített, ezáltal tipikussá cicomátlanított eszmeiség, amely mindennapjainkat alapvetően meghatározza.” (Markó Róbert – Revizor)
„Pintér Csővára [a Szutyok című előadás színhelye] kondenzált Magyarország. Félig sikerültek élik elégedetlen életüket. (…) A szeretetlenség, vagy a szeretni ügyetlenség keltette kínokat takarják jóindulatukkal, ami alól hamarosan előkopik mohóságuk, minden becstelenségre elszántságuk. Csámpás realizmus tárja föl a szociológiailag igaz, drámailag hiteles, a népszínművel kevert bohóctréfák köznapi melodrámákba fulladó összetettségét.” (Molnár Gál Péter, Népszabadság)
A Szutyok a 2010-es év meghatározó előadása volt, mellyel a társulat a Pécsi Országos Színházi Találkozón több díjat is nyert:
Legjobb színpadi szöveg díja: Pintér Béla
Legjobb női főszereplő díja: Szamosi Zsófia
Legjobb női epizódszereplő díja: Enyedi Éva
Steigervald Krisztián generációkutató mindenki számára érthetően mutatja be a generációk közti különbségeket, letisztítva az igaztalan sztereotípiákat és rávilágítva a valódi értékekre. Legújabb könyvével, „A Szülői generációk harca – Hogyan értsük meg magunkat?” érkezik a Városmajorba.
LOVASI dalai és szövegvilága jelentős hatással van a mai magyar könnyűzenei szerzők sokaságára. A Városmajori Szabadtéri Színpadon bemutatott új „egyszálgitáros” műsora A legfontosabb magyar szavak címet viseli, és sokkal szövegközpontúbb, mint egy zenekaros koncert, ráadásul a szerző előszeretettel mesél a dalok keletkezéséről nagyon személyes történeteken keresztül, sok humorral.
A Lili bárónő a magyar operettirodalom egyik legkedveltebb gyöngyszeme, romantikával, humorral és fülbemászó dallamokkal. A történet középpontjában a büszke arisztokrata hölgy, Lili és a jóképű, de elszegényedett gróf, Illésházy szerelme áll. A gróf álruhában próbálja meghódítani a bárónő szívét, miközben a félreértések egyre újabb bonyodalmakat szülnek. A klasszikus operett minden eleme megtalálható benne: szerelem, intrika, álruhák és nagy kibékülések, nem beszélve az emlékezetes slágerekkel, mint a „Cigaretta-keringő” vagy a „Tündérkirálynő”. A Lili bárónő igazi, szívet melengető színházi élmény, amely generációkat köt össze. Könnyed, elegáns és szórakoztató – egy valódi operettcsemege.
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
