Városmajori Szabadtéri Színpad
YouTube  Instagram  facebook
Városmajori Szabadtéri Színpad

program


Portugál

Portugál

Egressy Zoltán: Portugál

Egressy Zoltán darabjának története egy Irgács fantázianevű magyar faluban játszódik, valahol a világ végén. A szerző, a fantázia segítségével, teret nyit egy olyan helyszín és világ megteremtésére, ahol a valóságtól elrugaszkodva egy keserű mese bontakozik ki a sors reménytelenségéről.

 Læs mere

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: Torsdag, 17. Marts 2011 19:00

Egy furcsa kisfalu ez, ahol az emberek el vannak zárva a világtól, saját életük pedig egy mindennapos semmittevés az alkohol gőzében. Nem is tudják, mi történik a világban, a „saját rendjük” szerint élve küszködnek önmagukkal. Meg vannak győződve arról, hogy az életük úgy van rendjén, ahogy van. A történet központi tere egy kocsma, a találkozások helye, itt a legszembetűnőbb az, hogy semmi esély arra, hogy bármi változás is végbemenjen az itteni emberek életében.

A nyomort groteszk humorral ábrázoló szöveg ellentmondásos figurákat sorakoztat fel, sem elítélni, sem elfogadni nem lehet ezeket a szereplőket, mert annyira életszerűek, hogy akár napjainkban is bármelyik elzártabb faluban szembesülhetünk ezzel a fajta felvilágosulatlansággal. Ezzel szembesülve ráébredünk arra, hogy mennyire buták vagyunk mi emberek, olyan mértékben ragaszkodunk a megrögzött szokásainkhoz, hogy egy idő után magával ragad a hétköznapok semmittevése, észre sem vesszük mi zajlik körülöttünk, csak telnek a napok, és ez teljesen megfelel. Felcsillan a halvány remény arra, hogy van igény a változásra, azáltal, hogy az egyik szereplő a nagyvárosban próbál szerencsét. Ez egy emberközeli és földszagú előadásnak tud alapanyag lenni.

A kispolgári létet expresszíven domborítja ki a szerző. A kocsmáros lánya, Masni, meg kellene, hogy nősüljön, mert mindenki szerint már abban a korban van. Ő nem szeretne hozzámenni az édesapját erről meggyőző Retekhez, mivel nem szereti a fiút. A faluban megjelenik egy pestről vidékre menekült kezdő író, aki abban a hitben indult útnak, hogy élve eljut Portugáliáig. A titokzatos idegen és a lány egymásba szeret, ez a szerelem egy gondtalannak tűnő illuzórikus világba repíti a lányt, addig tart a rózsaszín felhő, amíg megérkezik az idegen felesége, s haza akarja vinni férjét. A nagyvilági nő itt szembesül azzal, hogy őt tulajdonképpen elhagyták, hisz a férj Portugáliába készül, és oda nem visz magával senkit. Masni megbocsát az idegennek, hiszen benne látja a továbblépés esélyét, azt, hogy valaha is ki tud kerülni az őt körülvevő szennyből. Már mindenki elment, az összes barátja és ezek után próbálta győzködni önmagát arról, hogy jó az neki, ha egy kiskocsmában élheti le az életét.

Ebből az illúzióból rángatja ki az a bizonyos idegen, s elhiteti vele, hogy szereti. Masni amilyen naiv és „együgyű”, bedől a férfinak, és csak akkor eszmél rá a valóságra, amikor eljegyzésre kerül a dolog. Megszűnik az egyetlen lehetőség a boldogságra, vagyis, hogy elhagyja ezt a falut.

Aktuelt


Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája volt – szenvedélyes művész, az operettszínpadok királynője. Mégis, hamis vádak alapján koncepciós per áldozata lett, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét máig nem rehabilitálták. Olt Tamás zenés életrajzi tragikomédiája árnyalt képet ad egy legendás nő sorsáról – és rajta keresztül egy egész korszakról. A darab középpontjában az idősödő, vidékre száműzött Fedák áll, aki visszatekint életének kulcspontjaira: pályájának diadalaira, viharos kapcsolatára Molnár Ferenccel, a kegyvesztettségre és a méltatlan tárgyalásra. A látványos, zenés előadás csillogó operettslágerekkel és személyes tragédiákkal meséli el egy ikon felemelkedését és elfeledését.

Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.

XXIV. Fridolin nem túl jó uralkodó: szeret színházba járni, élvezi az életet, és komolytalan a gondolkodása – nem csoda, ha megbuktatják. Hogy ki jön a helyére? Egy sárgarépa a veteményesből, egy szimpla gyökér, aki magát Répakirálynak nevezi, és akit, ki tudja, miért, rögvest mindenki istenít.

Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00

enhed(er) i kurven

total:


Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.