2
Kármen
A történet szerint a mai Magyarországon járunk egy vidéki kis faluban, ahol a csinos cigánylány, Kármen csavarja el Józsi fejét. Kármen, aki szabadnak született és úgy is hal meg.
Kúpte si vstupenku
A történet szerint a mai Magyarországon járunk egy vidéki kis faluban, ahol a csinos cigánylány, Kármen csavarja el Józsi fejét. Kármen, aki szabadnak született és úgy is hal meg.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: pondelok, 29. apríl 2019, 19:00
Kármen
A Dunaújvárosi Bartók Táncszínház Kármen című darabját Georges Bizet halhatatlan operája ihlette, ám a rendező-koreográfus Vári Bertalan nemcsak a műfajon változtatott, hanem sok minden máson is. Például a neveken, a helyszínen, de még az időn is.
„Hatalmas szemei voltak. Szépen íveltek,feketék. Tökéletes bőre olyan volt, mint a réz; az ajka kicsit erős, de szép vonalú, mely látni engedte fogait, amik oly fehérek voltak, mint a hámozott mandula. Szinte túl sok haja volt, fekete, ami kékben játszott, mint a holló szárnya. Meglepő, vad szépség volt, akit ki egyszer látott, soha nem felejtett el. De főként a tekintete...érzéki és vad tekintete... Kétszer szúrtam meg. A második után némán esett össze. Még mindig látom a nagy szemeit, ahogyan rám néztek. Ahogy elhomályosultak és lecsukódtak.”
A dohánygyári jelenet helyett kapunk cigicsempészeket, vajdát, a kocsmában pedig Nagy Trafó, a bulibáró a hangulatfelelős. A rendező régi vágya volt egy cigányzenével és tánccal teletűzdelt előadás színpadra állítása, a Carmen átirata pedig izgalmas kísérletezésre adott lehetőséget. Mint mondta, a történet csak kis szösszenetekben változik az eredetihez képest, és jó néhány dal vissza is köszön az eredeti operából. De alapvetően kávéházi, hangulatzene kíséri majd a tán-cosokat, az pedig külön öröm, hogy mindezt élőben prezentálja a színpadon a Karaván Família. A magával ragadó, látványos, pörgős, sok eszközt is használó cigánytánc és flamenco betanulásamég inkább megszínesíti a darabot.
Előadják: Dunaveczki Éva, Eller Gusztáv, Széchenyi Krisztián, Hahn Jusztina Sára, Jaklics Liliána, Hernicz Albert, Simon Gergő, Zolja Adél, Perger Balázs, Bánházy Eszter, Karádi Zsolt
Dramaturg: Galambos Attila
Zene: Karaván Família, Georges Bizet
Fúvós hangszerek: Babindák István
Hegedű: Pálházi Bence
Jelmez és díszlet: Bozóki Mara
Rendező-koreográfus: Vári Bertalan
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
Závada Pál Egy piaci nap című színpadi műve 1946-ban, a második világháborút követő-en, egy fiktív alföldi faluban játszódik, és egy megtörtént, tragikus pogrom eseményeit dolgozza fel. A darab középpontjában egyetlen nap – a „piaci nap” – áll, amely alatt a falu antiszemita indulatokkal fűtött közössége brutális erőszakkal sújt le zsidó túlélőkre.
Kinek jutna eszébe a nyaralására magával vinni a jelenlegi és az előző feleségét is? Ráadásul egy idős és meglehetősen szókimondó rokon tengerparti házába? A levegő az első pillanattól kezdve tele van feszültséggel, a sziklaszirten álló ház összes vendége mintha tojáshéjon lépkedne, nehogy kirobbanjon a botrány. És nem is Agatha Christie lenne a szerző, ha nem lebegne a levegőben egy gyilkosság baljós lehetősége…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
