A Tomcsa Sándor Színház vendégjátékát január 23-án láthatják a Sinkovits Imre Színpadon. A székelyudvarhelyi társulat nem először szerepel színházunkban: tavaly az És a csellóval mi legyen? című darabot hozták el a Magyar Színházba.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Mandag, 23. Januar 2012 19:30
IBSEN - NÓRA
A Nóra rendezője, Csurulya Csongor így ír a darabról:
„Ha én volnék Nóra… kezdetű mondatoknak nincs értelme, mert egy előadásban adott az, hogy milyen és ki Nóra. A hangsúly inkább azon van, hogy én vagyok-e ez a Nóra. A felismerés az azonosulással mélyebb hatást vált ki, ezért Nóra csak egy van, de minden nőben megtalálható különböző mélységű érzelmi szinten.
Boldogok a lelki szegények… De azok, akik időközben meggazdagodnak, tudatukra ébrednek, boldogtalanokká válnak? Minden jel arra mutat, hogy IGEN! Fel kell adni mindent az önmegismerésért ahhoz, hogy ráébredjünk, kizsákmányoltak bennünket? Ha elveszik tőlünk azt, amiben a legjobban hiszünk, újrakezdhető az élet, vagy egyáltalán folytatható?”
„A Nóra egy történet az elnyomásról, arról, mit jelent szolgálni, áldozatot hozni a megbélyegzés ellenére, az erkölcs és törvény mezsgyéjén, ahol a tudat megvilágosodhat egy „BABAHÁZ-ban” (a Nóra másik címe). Ibsen világa szimbolikusságán túl olyan alapellentéteket képes megfogalmazni, melyek átrajzolnak viszony- és kapcsolatrendszereket. A nő szerepe pillanatok alatt megváltozik az ibseni szövegben, és teljesen ellentétes előjelet kap. A történet sorra fedi fel azokat a lepleket a szereplőiről, amik megakadályozzák az emberek „igazi” kapcsolatait. Igazi alatt az egymásnak nem hazudó, szándékaiban tisztességes viszonyokat értem, ahol minden az, aminek látszik, és nem lapul meg mögötte hátsó szándék. A történet tragédiaszerűen bomlik ki, maga előtt görgetve bonyodalmának következményeit, így csak az utolsó pillanatban bizonyosodik be az, amit már elejétől sejtettünk, de nem mertük elhinni, hogy bekövetkezik. Az előadás egy pillanat köré épül, nevezetesen az igazság pillanata köré, ami mindig egy kicsit elodázódik, így teremtvén meg fokozatosan a már-már elviselhetetlenné váló feszültséget.
A BABAHÁZ siralomház lesz, ahol emberek régi létezéseket keresnek, de már csak emlékeikbe kapaszkodhatnak, mert a valóság könyörtelen és magányos.”
Az előadás Németh László örököseinek engedélyével, a Hofra Kft. közvetítésével jött létre.
“Egy generáció dilemmái a színpadon – ritmusból és szenvedélyből szőve.” Lábas Viki énekes-dalszerző, hat éves kora óta áll színpadon különböző formációkkal, az elmúlt 11 évben zenekarral járta az országot. Lételeme a művészi önkifejezés. A jelenben él, és szeret olyan pillanatokat teremteni, amelyek felszabadítják az őt körülvevők érzéseit.
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája volt – szenvedélyes művész, az operettszínpadok királynője. Mégis, hamis vádak alapján koncepciós per áldozata lett, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét máig nem rehabilitálták. Olt Tamás zenés életrajzi tragikomédiája árnyalt képet ad egy legendás nő sorsáról – és rajta keresztül egy egész korszakról. A darab középpontjában az idősödő, vidékre száműzött Fedák áll, aki visszatekint életének kulcspontjaira: pályájának diadalaira, viharos kapcsolatára Molnár Ferenccel, a kegyvesztettségre és a méltatlan tárgyalásra. A látványos, zenés előadás csillogó operettslágerekkel és személyes tragédiákkal meséli el egy ikon felemelkedését és elfeledését.
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
