Hymnus 175
EMLÉKKONCERT AZ EREDETI VERZIÓ, ÉS A TÖBBI FENNMARADT PÁLYAMŰ BEMUTATÁSÁVAL
Kúpte si vstupenku
EMLÉKKONCERT AZ EREDETI VERZIÓ, ÉS A TÖBBI FENNMARADT PÁLYAMŰ BEMUTATÁSÁVAL
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: sobota, 15. jún 2019, 18:00
Erkel Ferenc: Szózat - Ünnepi Nyitány - Hunyadi László - részletek
A korabeli fennmaradt HYMNUS - pályaművek
MAGYAR CANTATE
HYMNUS - eredeti változat
Közreműködnek:
Keszei Bori, Heim Mercedes, Komáromi Márton, Jekl László - énekművészek
Oberfrank Pál, Érdemes művész, Jászai Mari-díjas színművész
az István Király Operakórus (karigazgató: Somogyváry Ákos)
a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar (karigazgató: Perlaki Attila)
Vezényel:
Medveczky Ádám, Kossuth-díjas karmester
Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság Elnöke
Az est házigazdája: Becze Szilvia
Az ünnepi hangverseny fővédnöke Dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke
A koncerteket megelőzően a felújított Múzeumkertben Debreczeni-Droppán Béla történésszel vezetett sétán vehetnek részt az érdeklődők, illetve korabeli táncokat mutatnak be a múzeum kupolájában a Mare Temporis alapítvány művészei.
A séta indulási időpontja: 14:30
Találkozó a múzeum információs pultjánál.
Hogyan született nemzeti fohászunk, milyen pályaművek érkeztek, hogyan fogadták Erkel művét a kor kritikusai?
Milyen lenne a himnuszunk, ha nem Erkel Ferenc pályázata nyert volna?
A Kölcsey Ferenc: Hymnus című versének megzenésítésére kiírt pályázat egyöntetű döntését az egykori bírálóbizottság 1844. június 15-én hozta meg, tehát erre az időpontra datálhatjuk nemzeti fohászunk születését. A pályamű jeligéje az alábbi Kölcsey idézet volt.
"Itt az írás, forgassátok
Érett ésszel, józanon."
Az Erkel Ferenc Társaság és az ugyancsak Erkel által 1853-ban útjára indított Filharmóniai Társaság Zenekara (mai nevén Budapesti Filharmóniai Társaság) célul tűzte ki, hogy a 175. évfordulón méltóképp emlékezzen meg legfőbb zenei szimbólumunkról, nemzeti öntudatunk egyik kulturális alapkövéről.
Somogyváry Ákos a zeneszerző szépunokájaként mintegy negyedszázada kutatja a Himnusz keletkezésének történetét, melynek eredményeképpen előkerült öt további pályamű az 1844-es pályázatból, melyek szerzői nem minden esetben beazonosíthatók.
Hallgassuk meg a többi pályaművet és Erkel kivételesen szép dallamait a korszak legfontosabb kulturális intézményében, a Magyar Nemzeti Múzeumban!
Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája volt – szenvedélyes művész, az operettszínpadok királynője. Mégis, hamis vádak alapján koncepciós per áldozata lett, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét máig nem rehabilitálták. Olt Tamás zenés életrajzi tragikomédiája árnyalt képet ad egy legendás nő sorsáról – és rajta keresztül egy egész korszakról. A darab középpontjában az idősödő, vidékre száműzött Fedák áll, aki visszatekint életének kulcspontjaira: pályájának diadalaira, viharos kapcsolatára Molnár Ferenccel, a kegyvesztettségre és a méltatlan tárgyalásra. A látványos, zenés előadás csillogó operettslágerekkel és személyes tragédiákkal meséli el egy ikon felemelkedését és elfeledését.
Falusi Mariann sokoldalú énekesnőként a pop mellett a jazz műfajában is aktív: rendszeresen dolgozott együtt Presser Gáborral. Szólóestjein gyakran jazz-átiratokat és saját feldolgozásokat ad elő.
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
