Városmajori Szabadtéri Színpad
YouTube  Instagram  facebook
Városmajori Szabadtéri Színpad

Program


Danton halála
2

Danton halála

Georg Büchner: Danton halála
dráma
Bemutató 2013. október 25-én, péntek este 7 órakor a Vígszínházban.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2014. december 17. szerda, 19:00

Kétszáz éve, 1813. október 17-én született Georg Büchner, lángelme, a csodálatos drámaíró. Ebből az alkalomból mutatjuk be a Danton halála című remekművét, melyet 1835-ben, alig 22 évesen írt.
Párizs, 1793. A városban dühöng a terror. A forradalom egyik vezéralakja Danton, aki egykor maga is részt vett a kivégzésekben; jóváhagyta, sőt támogatta azokat. Ám ahogy kezdtek elfajulni a mészárlások, belefásult a „forradalmi bíró” szerepébe; töprengőbb és dekadensebb lett. Úgy érzi, a forradalomnak egy jobb életet kellett volna elhoznia – a mostani káoszt és mértéktelenséget már nem tudja elfogadni. „Bábok vagyunk mindnyájan, ismeretlen hatalmak dróton ráncigálnak, nem mi magunktól mozgunk” – mondja, félreáll az események sodrából, és egyre inkább a testiség élvezeteinek szenteli napjait. Feledni próbál, és élni az életet. Ám a forradalom kérlelhetetlenséget mutató vezetői, Robespierre és Saint-Just csak erre az elgyengülésre várnak, és elhatározzák, hogy megsemmisítik immár politikai ellenféllé vált egykori harcostársaikat. Dantont és barátját, a költő Camille Desmoulins-t elfogják, és a börtönné alakított Luxembourg-palotába zárják. Danton a börtönben még bizakodik, becsületesen és nyílt kártyákkal védekezik, ám már szó sincs igazságosságról és törvényről: a vádlók elképesztő demagógiával elérik, hogy Danton tárgyalása a halálos ítélet felé terelődjön. Dantonnak esélye sincs a megmenekülésre, és végül ő is elindul a vérpad felé. Felesége, Júlia, megmérgezi magát, Camille kedvese, Lucile pedig őrülten kószál az utcán, s már csupán annyit képes odakiáltani a kíváncsiskodóknak: „Éljen a király!”

Georg Büchner (1813-1837) német drámaíró, egy hesseni orvoscsaládból származott, és maga is orvosnak, természettudósnak készült. 1834-ben a giesseni egyetemen névtelenül, két társával együtt kiadta a Hesseni Hírmondó című röpiratot, s mivel a rendőrségi nyomozás bebizonyította az ő szerzőségét is, kénytelen volt Strassbourgba menekülni. Üldöztetése idején fordította németre Victor Hugo Lucretia Borgia és Marie Tudor című drámáit, s ekkor (1835-ben) írta – vagy Lengyel Menyhért szavaival élve: „ordította ki magából” – a Danton halálát és a Lenz című novelláját is, amellyel jó fél évszázaddal megelőzte a modern lélekelemzés módszereit. Az 1836-os évben két halhatatlan remekművet adott a világirodalomnak: a Leonce és Léna című pompás vígjátékot, illetve a Woyzeck című töredékes drámát. Ez év októberében Zürichbe költözött, ahol az egyetemen filozófiai előadásokat tartott. 1837 februárjában halt meg tífuszban, alig 23 évesen.

Ajánlatunk


Kinek jutna eszébe a nyaralására magával vinni a jelenlegi és az előző feleségét is? Ráadásul egy idős és meglehetősen szókimondó rokon tengerparti házába? A levegő az első pillanattól kezdve tele van feszültséggel, a sziklaszirten álló ház összes vendége mintha tojáshéjon lépkedne, nehogy kirobbanjon a botrány. És nem is Agatha Christie lenne a szerző, ha nem lebegne a levegőben egy gyilkosság baljós lehetősége…

A Lili bárónő a magyar operettirodalom egyik legkedveltebb gyöngyszeme, romantikával, humorral és fülbemászó dallamokkal. A történet középpontjában a büszke arisztokrata hölgy, Lili és a jóképű, de elszegényedett gróf, Illésházy szerelme áll. A gróf álruhában próbálja meghódítani a bárónő szívét, miközben a félreértések egyre újabb bonyodalmakat szülnek. A klasszikus operett minden eleme megtalálható benne: szerelem, intrika, álruhák és nagy kibékülések, nem beszélve az emlékezetes slágerekkel, mint a „Cigaretta-keringő” vagy a „Tündérkirálynő”. A Lili bárónő igazi, szívet melengető színházi élmény, amely generációkat köt össze. Könnyed, elegáns és szórakoztató – egy valódi operettcsemege.

XXIV. Fridolin nem túl jó uralkodó: szeret színházba járni, élvezi az életet, és komolytalan a gondolkodása – nem csoda, ha megbuktatják. Hogy ki jön a helyére? Egy sárgarépa a veteményesből, egy szimpla gyökér, aki magát Répakirálynak nevezi, és akit, ki tudja, miért, rögvest mindenki istenít.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!