A Passiójátékunk Jézus szenvedéstörténetét kívánja emberközelbe hozni. A kereszt a bűn fája, s ennek ószövetségi mása, előképe, a paradicsomi almafa volt, amely szintén bűnbe sodorta az embert. Jézus keresztáldozatának ószövetségi előképének Ábrahám áldozatát tekintették.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. május 10. csütörtök, 15:00
Csíksomlyói passió
Passiójáték
Jézus szenvedéstörténete és kereszthalála nem múltba vesző történelmi legenda, hanem élő misztikus probléma, mely a modern ember számára aktuális kérdéseket vet fel.
Balogh Elemér szavaival: "A csiksomlyói sátány ábrázata itthoni ábrázat, a Mojzest 'édes komám'-nak tituláló Deus Pater ugyanúgy közülünk való, mint a vérmes Nabugodonozor, a korocsmára igyekvő bélpoklos, a protokollumot felhántorgató Pilátus vagy a hetvenkedő Szent Péter, és még a Megváltó is itt szipta az anyatejet a Hargita tövében. Magyar Krisztus, magyar ördögök, sőt, magyar babilóniak és magyar sidók a hősei ezeknek a vaskos, jóízű, és költőiséggel teljes misztériumjátékoknak. Beszédjük pedig? Erő, és hajlékonyság, csíny, mérgezett nyíl, játék. Nézőink olyan szellemű előadást láthatnak, amely, miként a két és fél évszázaddal ezelőtti előadások az akkori nézőknek, igaz gyönyörűségükre és épülésükre szolgál."
Balogh Elemér gondolatait ma is érvényesnek tartom. Ahogy a XVIII. századi ferences tanítók koruk ifjúságának és környezetüknek problémáira, erkölcsi tévelygéseire, hétköznapi életére reagáltak, úgy mi is korunk kérdéseit bújtatjuk a Passiójáték köntösébe. Az értékek relativizálódása, a korrupció, a hatalmi gőgből fakadó törvények fölé emelkedés kérdéseit állítjuk szembe a szeretet parancsával. Korunk megosztó közéleti diskurzusában jó ütemű perspektíva váltás Jézus személyére fókuszálnunk, aki egyszerre volt hagyománytisztelő és haladó gondolkodású. Modern kifejezéssel élve konzervatív és liberális.
Az előadás a magyar népszínjátszás hagyományaira támaszkodva ötvözi a commedia dell’arte és a kortárs mozgásszínház egyetemes nyelvét. Néptánc csoportok, az egri Gajdos Népzenei Együttes, a Csík zenekar, a színház Tánctagozata egészítik ki a népes szereplőgárdát. (Dér András, rendező)
Közreműködnek:
Damnati, ördögök, farizeusok, nép, gyerekek, Egri Csillagok Népdalkör GG TÁNC EGER TÁNCEGYÜTTES Zenészek: GAJDOS EGYÜTTES
Vetítés, fényfestés: ExLex (Kálmán Mátyás, Besnyő Dániel)
Pirkó, a kiscica izgatottan várja születésnapját. A torta mellé egy csodálatos piros esernyővel is megajándékozzák a szülei. Rögtön ki is próbálná – ám sehol egy felhő, hétágra süt a nap. Azért biztos, ami biztos, mégis magával viszi a piros esernyőt, hogy legalább megmutassa barátainak. Jól is teszi – hamarosan kiderül, mi mindenre jó egy ilyen szép esernyő. S mire a nap véget ér, új barátokra is szert tesz, összeköti az erdő különféle lakóit, és azt is megtapasztalja, milyen jó másokon segíteni.
Závada Pál Egy piaci nap című színpadi műve 1946-ban, a második világháborút követő-en, egy fiktív alföldi faluban játszódik, és egy megtörtént, tragikus pogrom eseményeit dolgozza fel. A darab középpontjában egyetlen nap – a „piaci nap” – áll, amely alatt a falu antiszemita indulatokkal fűtött közössége brutális erőszakkal sújt le zsidó túlélőkre.
Falusi Mariann sokoldalú énekesnőként a pop mellett a jazz műfajában is aktív: rendszeresen dolgozott együtt Presser Gáborral. Szólóestjein gyakran jazz-átiratokat és saját feldolgozásokat ad elő.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
