4
Budapest 150
A főváros százötven éves jubileuma előtt tisztelegve a Nemzeti Filharmonikusok napra pontosan a hajdani esemény évfordulóján, az eredeti helyszínen, a hajdani műsort ismétli meg.
Jegyvásárlás
A főváros százötven éves jubileuma előtt tisztelegve a Nemzeti Filharmonikusok napra pontosan a hajdani esemény évfordulóján, az eredeti helyszínen, a hajdani műsort ismétli meg.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. november 19. vasárnap, 19:30
BUDAPEST 150
Műsor:
DOHNÁNYI ERNŐ: Ünnepi nyitány, op. 31
BARTÓK BÉLA: Táncszvit, Sz. 77, BB 86
***
KODÁLY ZOLTÁN: Psalmus Hungaricus
Horváth István tenor
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Záborszky Kálmán, Keller András, Vashegyi György
Száz év telt el azóta, hogy 1923-ban a Pesti Vigadóban Pest, Buda és Óbuda egyesítésének ötvenedik évfordulóját ünnepelte az ország. A protokolláris esemény sokat hivatkozott zenetörténeti dátummá vált: november 19-én egy estén zajlott le három mű – Dohnányi: Ünnepi nyitány, Bartók: Táncszvit, Kodály: Psalmus Hungaricus – ősbemutatója. A főváros százötven éves jubileuma előtt tisztelegve a Nemzeti Filharmonikusok napra pontosan a hajdani esemény évfordulóján, az eredeti helyszínen, a hajdani műsort ismétli meg.
Dohnányi Ünnepi nyitánya három dallamot dolgoz fel: saját Magyar hiszekegy című kompozícióját, valamint két közismert melódiát, Egressy Béni Vörösmarty- és Erkel Kölcsey-megzenésítését: a Szózatot és a Himnuszt. Bartók a Duna-menti népek népzenéjének motívumvilágából kívánt építkezni Táncszvitjében, végül azonban szlovák dallamot nem használt, egy arabos epizódot viszont igen. Mindez a zeneszerző kedves gondolatát, „a népek testvérré válásának eszméjét” fejezi ki zenei eszközökkel. Kodály Psalmus Hungaricusa Kecskeméti Vég Mihály zsoltárparafrázisát (az 55. zsoltárra írt változatot) zenésíti meg, és az ellenségektől körülvett, szorongattatott ember Istenbe vetett hitét állítja példaként – Trianon után néhány évvel – a magyarság elé. A Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tenorszólistája, Horváth István az operaműfaj mellett az oratorikus repertoár területén is nagy tapasztalattal rendelkezik. A koncert két vendégkarmestereként a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója, Vashegyi György mellett Budapest két másik állami fenntartású zenekara, a Szent István Filharmonikusok és a Concerto Budapest dirigense, Záborszky Kálmán és Keller András lép pódiumra.
Falusi Mariann sokoldalú énekesnőként a pop mellett a jazz műfajában is aktív: rendszeresen dolgozott együtt Presser Gáborral. Szólóestjein gyakran jazz-átiratokat és saját feldolgozásokat ad elő.
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
A Lili bárónő a magyar operettirodalom egyik legkedveltebb gyöngyszeme, romantikával, humorral és fülbemászó dallamokkal. A történet középpontjában a büszke arisztokrata hölgy, Lili és a jóképű, de elszegényedett gróf, Illésházy szerelme áll. A gróf álruhában próbálja meghódítani a bárónő szívét, miközben a félreértések egyre újabb bonyodalmakat szülnek. A klasszikus operett minden eleme megtalálható benne: szerelem, intrika, álruhák és nagy kibékülések, nem beszélve az emlékezetes slágerekkel, mint a „Cigaretta-keringő” vagy a „Tündérkirálynő”. A Lili bárónő igazi, szívet melengető színházi élmény, amely generációkat köt össze. Könnyed, elegáns és szórakoztató – egy valódi operettcsemege.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
