Csiky Gergely, a XIX. század utolsó harmadának legjelentősebb magyar drámaírója. Az ő sikerei adtak bátorságot fiatal íróknak, hogy a korabeli társadalmat vigyék színpadra, de bátorságot adtak az igazgatóknak is, hogy velük szerencsét próbáljanak, és igen sok tekintetben hozzájárultak ahhoz, hogy a közönségnek a magyar daraboktól való idegenkedését megszüntessék.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Friday, July 09 2021 8:30PM
Csiky Gergely: A nagymama
romantikus vígjáték
az egri Gárdonyi Géza Színház előadása
Esőhelyszín: Békéscsabai Jókai Színház
Csiky Gergely, a XIX. század utolsó harmadának legjelentősebb magyar drámaírója. Az ő sikerei adtak bátorságot fiatal íróknak, hogy a korabeli társadalmat vigyék színpadra, de bátorságot adtak az igazgatóknak is, hogy velük szerencsét próbáljanak, és igen sok tekintetben hozzájárultak ahhoz, hogy a közönségnek a magyar daraboktól való idegenkedését megszüntessék.
A régi színházi világban, ha egy direktor biztos, garantált kassza- és közönségsikert akart elérni, műsorra tűzte A nagymamát. E kedves vígjáték manapság is időről-időre feltűnik budapesti és vidéki színházaink repertoárjában, hiszen a négy szálon futó szerelmi történet rendkívüli szereplehetőségeket kínál fiatal, s idősebb művészek számára egyaránt.
Csiky bravúros meseszövése elismerésre méltó. A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat. Hogy végül sikerül-e kibogoznia a nagymamának a múltból gyökerező, bonyolult szálakat, s hogy végül ki kivel lesz boldog, erről mesél a darab.
A bemutatón, 1891-ben Prielle Kornélia játszotta a Nagymamát, később hálás szerepet jelentett többek között Blaha Lujzának, Berky Lilinek, Honthy Hannának, Dajka Margitnak, Tolnay Klárinak is.
Szerémi grófné: Saárossy Kinga Jászai Mari-díjas
Ernő, az unokája: Csathó Norbert
Márta: Nagy Szilvia
Galambosné, a grófné gazdaasszonya: Dér Gabi
Örkényi Vilmos Báró, nyugalmazott ezredes: Várhelyi Dénes
Kálmán: Török Tamás
Piroska: Nagy Barbara
Koszta, nyugalmazott evangélikus tábori lelkész: Vókó János
Tímár Karolin, a leánynevelő intézet tulajdonosa: Babócsai Réka
Tódorka Szilárd, tanár: Balogh András
Langó Szerafin, nevelőnő: Dimanopulu Afrodité
Intézeti növendékek: Peredy Janka, Nagy Fruzsina Lilla, Eörsy Vilma, Fodor Sára, Vilkey Berta, Novák Laura, Aba Margit, Forczek Janka, Kereszturi Katica, Kiss Alexandra
Pincér Kós Mátyás
Intézeti nevelők: Blaskó-Saárossy Zsófia, Hódosi Ildikó, Szecskó Andrea
Díszlet: Székes László, Jelmez: Bodnár Enikő, Rendezőasszisztens: Blaskó-Saárossy Zsófia
Rendező: Blaskó Balázs Jászai Mari-díjas
Halász Judit színészi pályafutásával párhuzamosan új műfajt teremtett előadóművészként. Magyar költők verseit évtizedek óta énekli – a magyar könnyűzene legjobbjainak megzenésítésében – méghozzá gyermekeknek. Generációk nevelkedtek fel lemezeinek hallgatása közben.
“Egy generáció dilemmái a színpadon – ritmusból és szenvedélyből szőve.” Lábas Viki énekes-dalszerző, hat éves kora óta áll színpadon különböző formációkkal, az elmúlt 11 évben zenekarral járta az országot. Lételeme a művészi önkifejezés. A jelenben él, és szeret olyan pillanatokat teremteni, amelyek felszabadítják az őt körülvevők érzéseit.
XXIV. Fridolin nem túl jó uralkodó: szeret színházba járni, élvezi az életet, és komolytalan a gondolkodása – nem csoda, ha megbuktatják. Hogy ki jön a helyére? Egy sárgarépa a veteményesből, egy szimpla gyökér, aki magát Répakirálynak nevezi, és akit, ki tudja, miért, rögvest mindenki istenít.
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
