A mizantróp
"Jobbat nem tudtam írni, és bizonyos, hogy nem is fogok" – írta Molière A mizantrópról, amelyet 1666-ban mutatott be a társulata. "A mizantrópot ötvenévente újra kellene írni" – mondta a darabról Diderot egy évszázaddal később.
"Jobbat nem tudtam írni, és bizonyos, hogy nem is fogok" – írta Molière A mizantrópról, amelyet 1666-ban mutatott be a társulata. "A mizantrópot ötvenévente újra kellene írni" – mondta a darabról Diderot egy évszázaddal később.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. június 5. péntek, 19:00
A mizantróp
Katona József Színház
ALCESTE: Két seb a két szemem. Ez a világ rohad. Nem merek szétnézni, mert elhányom magamat.
Kétségbeesek és beteg leszek, ha látom, hogy élnek az emberek!
Gyáva hízelgés, árulás, szennyes önérdek, jogtiprás és csalás – amerre nézek!
Torkig vagyok! Majd' szétvet az utálat. Már nekimennék az egész világnak.
PHILINTE: E sok hiba, ami annyira lázít, egyszerűen természetünkből fakad, és lelkem semmivel jobban nem háborog, ha látok egy aljas, érdekhajhász csalót, mint azon, hogy a keselyű véres húst zabál,
hogy a majom pimasz, és dögevő a sakál.
"Molière bölcsebb volt Alceste-nél is, Philinte-nél is. De nagyon keserű bölcsesség volt az övé. A konfliktus megoldatlan, és nem is lehet rá megoldást találni. Végül is már nem az intellektuális érvek felsőbbségéről van szó, hanem választásról. Alceste úgy dönt – Racine hőseihez hasonlóan –, hogy nem hajlandó elfogadni a világot. A komikus alakból tragikus hős lesz. Ez a látszólag objektív darab ugyanakkor Molière legszemélyesebb műve. Alceste Molière helyett választ. Molière tudta, hogy egy színházigazgató nem menekülhet el a vadonba. Ismerte Philinte valamennyi érvét, de az bizonyos, hogy Alceste szerepét írta meg első személyben. Molière őt saját vereségének tudatával is megajándékozta." (Jan Kott)
"Jobbat nem tudtam írni, és bizonyos, hogy nem is fogok" – írta Molière A mizantrópról, amelyet 1666-ban mutatott be a társulata. "A mizantrópot ötvenévente újra kellene írni" – mondta a darabról Diderot egy évszázaddal később. A Katona másodszor tűzi műsorára a darabot: az 1988-ban, Cserhalmi György és Udvaros Dorottya főszereplésével bemutatott előadást Székely Gábor rendezte. Ahhoz az előadáshoz készült Petri György új fordítása, amelyet most egy-két ponton Petri barátja és költőtársa, Várady Szabolcs igazított át.
Fotó: Szilágyi Lenke
Egy ház tele tájképekkel és csendéletekkel. Egy ház, amelynek hatalmas ablakán keresztül a kommunizmus mementói, a blokkok látszanak. Egy ház, amelyben a melankólia ugyanúgy helyet kapott, mint a valóságosnak tetsző álomképek. Egy ház, amely bontásra vár…
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
Mikó Csaba és Závada Péter komédiája, a Takarásban egyszerre színházi kulisszák mögötti vallomás és őszinte párkapcsolati tragikomédia. A darab a próbatermek, öltözők és pszichológusi rendelők intim terében játszódik, ahol a Három nővér körüli szereposztási küzdelmek hamar személyes drámává, barátságok és házasságok széthullásává, kínosan őszinte önvizsgálattá alakulnak.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!