A helység kalapácsa
A Nemzeti Színház Petőfi János vitéze után tűzi műsorára A helység kalapácsát, amelyet a Marosvásárhelyen alkotó, UNITER-díjas Kincses Elemér állít színpadra vérbő, életerős komédiaként. Læs mere
Køb Billetter
A Nemzeti Színház Petőfi János vitéze után tűzi műsorára A helység kalapácsát, amelyet a Marosvásárhelyen alkotó, UNITER-díjas Kincses Elemér állít színpadra vérbő, életerős komédiaként. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Fredag, 29. Maj 2015 19:00
Ti, kik erős lélekkel birván
Meg nem szeppentek a harci morajtól,
Halljátok szavamat!
De ti, a kiknek szíve
Keményebb dolgoknál
A test alsó részébe hanyatlik,
Oh ti kerűljétek szavamat!
– ajánlja művét olvasóinak figyelmébe Petőfi Sándor. És aligha akarjuk „kerűlni” szavait. Mert már a szereplők nevén is nevetni kell, és ha hozzáképzeljük az őket alakító színészeket, csak tovább fokozódik a jókedvünk. Szemérmetes Erzsók ötvenötéves bájaival– Udvaros Dorottya. Fejenagy, a kovács, vagy „mint őt a dús képzeletű nép költőileg elnevezé: a helység kalapácsa” – Eperjes Károly. Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi – Schnell Ádám. Bagarja, a béke barátja – Újvári Zoltán. Vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának Jókedvű abrakolója – Kristán Attila. A lágyszívű kántor –Szarvas József, és „amazontermészetü” felesége, Márta – Nagy Mari...
A helység kalapácsa 1844-ben, három hónappal a János vitéz előtt született. Petőfi definíciójában hősköltemény, valójában komikus eposz, eposzparódia. Az irodalomtörténetnek máig nem sikerült megfejtenie, hogy ez a vérbő humorral megírt eposz-paródia miért nem aratott sikert a maga korában. Meglehet, hogy nemcsak a „fentebb stílt” kultiváló pályatársak, de a nagyközönség is nehezen állta a pesti segédszerkesztővé avanzsált huszonegy éves borzas fejű ifjú éles humorát, aki ezzel a művével pimasz módon tükröt tartott a bécsi biedermeier ízlés felé kacsingató úgynevezett „nemzeti karakter”-nek is.
Ha őszinték vagyunk magunkhoz, bármennyire is élvezzük a magyar észjárás antik hexameterbe gyömöszölt nyelvi fordulatait, dinamikáját, szószaporító sziporkáit, abba a bizonyos tükörbe ma se szívesen nézünk bele. Az az egykori tükör ugyanis ma is hiteles karikatúráját adja az egymással folyvást civakodó magyaroknak. Talán ez az oka, hogy bár ez a mű kétségkívül színpadért kiált, és folyamatosan jelen is van az utcaszínházak műsorán, a hivatásos kőszínházakban mégsem lett állandó repertoár-darab. Győzött az operett: a János vitéz sem mint dramatizált tündérmese, hanem mint dalmű aratott sikert a hazai színpadokon.
A Lili bárónő a magyar operettirodalom egyik legkedveltebb gyöngyszeme, romantikával, humorral és fülbemászó dallamokkal. A történet középpontjában a büszke arisztokrata hölgy, Lili és a jóképű, de elszegényedett gróf, Illésházy szerelme áll. A gróf álruhában próbálja meghódítani a bárónő szívét, miközben a félreértések egyre újabb bonyodalmakat szülnek. A klasszikus operett minden eleme megtalálható benne: szerelem, intrika, álruhák és nagy kibékülések, nem beszélve az emlékezetes slágerekkel, mint a „Cigaretta-keringő” vagy a „Tündérkirálynő”. A Lili bárónő igazi, szívet melengető színházi élmény, amely generációkat köt össze. Könnyed, elegáns és szórakoztató – egy valódi operettcsemege.
Cyrano de Bergerac, a francia hadsereg kadétja tehetséges ember. Nagyon jól vív és különös tehetsége van a költészethez is. Egy csomó ellensége van, és legalább ugyanennyi barátja is. Mégis magányos. Ez talán azért van, mert Cyrano az átlagosnál jóval nagyobb orral született, és emiatt – legalábbis ő meg van győződve róla – taszítja a nőket. Őt amúgy is csak egyvalaki érdekli, Roxane, a gyönyörű bölcsészlány, akit meg Christian, a gyönyörű vidéki fiú izgat, ez az érdeklődés viszont már kölcsönös.
Az igazságtalanul elbocsátott építési vezető, Stan (Rayane Bensetti) egymillió eurót lop el vezérigazgatója széfjéből. Amikor megtudja, hogy a kirúgás egy előléptetési teszt volt, kétségbeesett és szokatlan lépésre szánja el magát: megpróbálja titokban visszajuttatni a pénzt, mielőtt a főnöke másnap reggel beér az irodába. Problémáit tetézi, hogy a széf kinyitásához előbb meg kell szereznie annak kulcsát főnöke lakásából, így kénytelen felfogadni Párizs legfurább, és legkiszámíthatatlanabb lakatosát, Hippolyte-ot (Christian Clavier). Stan számára ez az éjszaka hosszúnak ígérkezik.
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
