Városmajori Szabadtéri Színpad
YouTube  Instagram  facebook
Városmajori Szabadtéri Színpad

program


A fény éjszakája
6

A fény éjszakája

Kocsis István: A fény éjszakája
(A drámaíró leghosszabb éjszakája)
dráma 2 felvonásban

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: Onsdag, 23. April 2014 19:00


A fény éjszakája az idei évad programadó bemutatója – mondja Blaskó Balázs. A színházművészek feladata az adott kor társadalmi, politikai történéseit értelmezni és bemutatni. Kocsis István műve a 20. századi irodalmat meghatározó íróról, Németh Lászlóról ad alapvető információkat, s bontja ki emberi-írói problémáit eddig nem ismert módon. Az író szembesül színművei hőseivel, akik számon kérik rajta egyéni drámájukat. Nagy az áthallás az ő koruk emberi, társadalmi konfliktusai és Németh László élete között. Szembesítik családi problémáival, önmaga értelmezéseivel, egyháztörténeti kérdésekkel, történelmi periódusok megítélésével, magyarságtudatunk újraértelmezésével. Két és fél év után Németh László szerepében térek vissza a színpadra. Tétje van, nagyon várom ezt a megméretést a dráma kicsengése, üzenete miatt. Az ősbemutató kapcsán kiadjuk az eredeti művet - bibliográfiai kiegészítéssel és egy összegző előszóval, ami, úgy hiszem, sok mindenre ad majd magyarázatot.


Németh László a dráma nyitó jelenetében különös, felfoghatatlan halálvágyról beszél. De a záró jelenetben már derűlátó, s vidáman tervezget: – Új könyvbe kezdhetek? A befejezés reményével? Mi történt közben?

Heten indulnak el megmenteni Németh Lászlót, mind a heten történelmi drámáinak hősei. Hogy megmenthessék, főleg csodákról beszélnek…
A legkülönösebb, hogy a magyar történelem nagy, derűlátást teremtő rejtélyeiről éppen VII. Gergely pápa beszél legtöbbet. Felfoghatatlan, amit mond, de nem hallgatja el a bizonyítékait se. „Ó, Istenem! Az lenne jó, ha a mai magyarok is megtudhatnák, kik voltak a régi magyarok! Legalább az elgondolkoztathatná őket, hogy én mindig egy nagyon régi civilizációt tanulmányoztam, amikor a magyar múlttal foglalkoztam… A ma­gyarság az a rejtélyes módon megmaradt népcso­port, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti jelentős civi­lizáció nyelvét… A magyar nyelv csodája egyébként ezzel függ össze. Hogy egy fejlett civilizáció hivatalos nyelve volt…” Majd szomorúan fűzi hozzá, hogy nem véletlen, hogy a mai magyarok ezt nem értik. „Hogy is érthetnék? A magyar múltat a magyaroktól elvették!”

Mindazonáltal a hét látogatónak talán az a legfontosabb cselekedete – hisz a tét mégiscsak az, hogy „vendéglátójuk” legyőzze a fortélyos halálvágyat –, hogy bebizonyítják, soha senkinek nem voltak még olyan igazságtalanok az önvádjai, mint amilyenekkel Németh László önmagát ostorozza.

Ők, Németh László történelmi drámáinak hősei egyébként minden rejtélyek tudói. (Azt is tudják természetesen, hogyan kell a táltos paripa hátán be­lovagolni Tündér Ilona kastélyába, amely réges-régen még olyan valóságos volt, mint a Németh László dolgozószobája.)

De magatartásuk nemcsak ezért különös. Talán a Széchenyi István magatartása a legkevésbé rejtélyes, hiszen ő elsősorban azt kéri számon, miképpen hitte el Németh László, hogy ő öngyilkosságot követhetett volna el? „Döbling a győzelemre álló magyar ellenállás főhadiszállása volt, és én voltam ott a parancsnok! Hallott már olyat, hogy egy győztes parancsnok önkezével véget vetett életének?!” De azért őt ebben a drámában is sokkal jobban érdekli az 1834. évi híres jóslata Trianonról… Ő bizony már akkor megjövendölte, hogy ott Istenre emelt fegyverrel fognak a magyar nemzetre sújtani. De nem vált mindjárt borúlátóvá, hisz tudta azt is, hogy akit Istenre emelt fegyverrel pró­bálnak megsem­misíteni, az nemcsak hogy nem semmisül meg, de meg­semmisít­hetetlenné vá­lik.

Németh László a hősei által teremtett varázslat jótékony hatása alól – szerencsére! – nem tudta kivonni magát. Bízunk abban, hogy a dráma nézői ugyanannak a varázslatnak a hatása alá kerülnek, amely a borúlátó Németh Lászlót derűlátóvá alakította. (Beke Sándor, rendező)

Aktuelt


Pirkó, a kiscica izgatottan várja születésnapját. A torta mellé egy csodálatos piros esernyővel is megajándékozzák a szülei. Rögtön ki is próbálná – ám sehol egy felhő, hétágra süt a nap. Azért biztos, ami biztos, mégis magával viszi a piros esernyőt, hogy legalább megmutassa barátainak. Jól is teszi – hamarosan kiderül, mi mindenre jó egy ilyen szép esernyő. S mire a nap véget ér, új barátokra is szert tesz, összeköti az erdő különféle lakóit, és azt is megtapasztalja, milyen jó másokon segíteni.

Mi köti össze a múltat a jelennel? Természetesen a szerelem. És a zene. De csak ha nagyon jó. Lili korunk tipikus lánya: magányos, és igyekszik bebeszélni magának, hogy így jó neki. De egyszer a szülei lakásában talál egy régi levélcsomagot, amit az anyja, úgy látszik, egyáltalán nem akart megmutatni neki. Ő persze nem sokat habozik, olvasni kezd, és megelevenedik előtte a múlt...

Kinek jutna eszébe a nyaralására magával vinni a jelenlegi és az előző feleségét is? Ráadásul egy idős és meglehetősen szókimondó rokon tengerparti házába? A levegő az első pillanattól kezdve tele van feszültséggel, a sziklaszirten álló ház összes vendége mintha tojáshéjon lépkedne, nehogy kirobbanjon a botrány. És nem is Agatha Christie lenne a szerző, ha nem lebegne a levegőben egy gyilkosság baljós lehetősége…

Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00

enhed(er) i kurven

total:


Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.