Molnár Ferenc azon kevés magyar drámaírók közé tartozik, akiknek darabjait világszerte előszeretettel játsszák. Népszerűségének oka, hogy minden művében fellelhető valamilyen örök emberi mondanivaló, melyet játszi könnyedséggel, mély értelmű humorral, meglepő fordulatokkal tarkítva tár elénk..
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2011. május 7. szombat, 19:00
A doktor úr
A Budapesti Operettszínház és a Thália Színház közös produkciója
Molnár Ferenc azonos című darabját zenés színpadra alkalmazta Böhm György, Dalok: Zerkovitz Béla
Molnár Ferenc azon kevés magyar drámaírók közé tartozik, akiknek darabjait világszerte előszeretettel játsszák. Népszerűségének oka, hogy minden művében fellelhető valamilyen örök emberi mondanivaló, melyet játszi könnyedséggel, mély értelmű humorral, meglepő fordulatokkal tarkítva tár elénk.
Franciás vígjátéktechnikája magyar színpadon is tökéletesen bevált. A vígjáték figuráit zseniálisan kitalálta Molnár Ferenc. Az író ízig-vérig színházi ember volt. Minden felesége, meg azok is, akikkel csalta a feleségeit, valamennyien színésznők voltak. Minden színészről tudta előre, hogyan jön be, merre megy, mit csinál. Azért annyira élethűek a szereplői, mert valós emberek álltak előtte modellként. A legkisebb szerepet játszó színésznek is van legalább két olyan pillanata, amiért érdemes bejönnie aznap este a színházba.
A doktor úr című darab (1902) a szerző legelső színpadi alkotása, mégis valódi mestermű. Megismerhetjük benne Dr. Sárkányt, híres és gátlástalan ügyvédet, a doktor urat, akinek semmi sem számít, csak saját dicsősége és karrierje. Üzleti, és részben szellemi partnere egy tizenkilencszer felmentett, minden hájjal megkent, de mégis szeretetre méltó, az igazságot kimondó, céljainak elérése szempontjából meghökkentően gátlástalan tolvaj, Puzsér. Izgulhatunk, hogy vajon siker koronázza-e az önmagában is bizonytalan Sárkányné flörtjét a korrupt rendőrtiszttel. Mindezek mellett tanúi lehetünk egy angyali humorral ábrázolt, nyiladozó szerelemnek, az ilyenkor elengedhetetlen félreértéseknek, és még számtalan váratlan fordulattal tarkított élethelyzetnek, amelyek végül meghozzák a várva-várt megoldást.
Ebben az előadásban találkozik a legnépszerűbb színpadi szerző, Molnár Ferenc, és a legnépszerűbb zeneszerző, Zerkovitz Béla. A komponista örökzöld slágerei, Az alvilágnak nincs romantikája, az Én és a holdvilág, az Álmaimban tegezem magát, a "Bukj el"szoknya, a Lehoznám néked a csillagokat, a Pesti nő és a többi remekül illeszkedik Molnár zseniális bohózatába. A mostani, új zenés színpadi változat követi azt a magyar színházi hagyományt, amikor színészekre, adott szereposztásra készül az adaptáció.
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
Egy ház tele tájképekkel és csendéletekkel. Egy ház, amelynek hatalmas ablakán keresztül a kommunizmus mementói, a blokkok látszanak. Egy ház, amelyben a melankólia ugyanúgy helyet kapott, mint a valóságosnak tetsző álomképek. Egy ház, amely bontásra vár…
Závada Pál Egy piaci nap című színpadi műve 1946-ban, a második világháborút követő-en, egy fiktív alföldi faluban játszódik, és egy megtörtént, tragikus pogrom eseményeit dolgozza fel. A darab középpontjában egyetlen nap – a „piaci nap” – áll, amely alatt a falu antiszemita indulatokkal fűtött közössége brutális erőszakkal sújt le zsidó túlélőkre.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
