Színház

Pán Péter, ha ezt a címet leírjuk, szinte már nem is kell hozzá semmiféle magyarázat, ajánlószöveg. A klasszikus gyermekirodalom egyik halhatatlan, költői remeke a felnőni nem akaró Pán Péter története.

Az előadás a Miskolci Nemzeti Színház és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös produkciója. Chioggiában a férfiak többsége a halászatból él. Hónapokat töltenek el a tengeren, míg otthon a nők aggódva várják őket. Ki a férjét, ki a szerelmét, ki a vőlegényét, esetleg a testvérét, s olyan is van, aki meg csak úgy általában várja… a férfiakat.

Az EGY ÉLETEM sorozatban ismert művészek mesélnek életükről, a sorsfordító pillanatokról és azokról a történetekről, amelyek igazán meghatározták őket. Egy különleges, rendhagyó előadással folytatódik a sorozat. Ezúttal nem egy ember áll ki a színpadra, hogy elmesélje az életét, hanem egy házaspár. Nem is akármilyen pár.

Elhunyt cégtársa egyetlen örökösét, Billyt keresi az idős, dúsgazdag Jonathan Hardcastle. Tízezer font a tét: ekkora összeget szándékozik Billynek ajándékozni azzal a feltétellel, hogy a fiún kívül ne jelentkezzen más örökös. Billy és ügyvédje egy születésnapi összejövetel kellős közepén jelennek meg a családi kastélyban.

A L’art pour l’art Légitársaság első, nagysikerű műsora után máris itt van a második nagysikerű műsor, amelynek címe önmagáért beszél.

Maria Luisa egyedül élő, idős, büszke nő, aki szokatlan módon igyekszik megragadni az élet örömeit, amíg nem késő. Barátnője, Angelines, valamint titokzatos férfiak (akad köztük portás, költő és katonatiszt is) gyűrűjében apró kalandoknak és csínytevéseknek hódol.

A kezdet/vége egyfelvonásos összművészeti vígjáték felismerhető, hétköznapi helyzeteken keresztül játékosan, őszintén és érzékenyen beszél a felelősségvállalásról, és a döntésről, amit előbb-utóbb mindenkinek meg kell hoznia. Ez a cirkuszi elemekkel tarkított előadás megmutatja, mennyi szerepet kell betölteni egy modern párkapcsolatban és milyen nehéz megtalálni az egyensúlyt.

Ecsédi rohangál az utcán, zaklatja Budapest lakosait, ugyanis a barátját keresi, a barátját Vizit, aki ott hagyta őt egy lakásban aludva két liter kávélikőr után, mert Vizinek megvilágosodása támad, és el akar innen menni, máshová, valahová, bárhová, cselekedni akar amíg képes rá, a Keleti pályaudvarra szalad, csak hogy innen nem lehet elmenni, az emberek itt ragadtak valahogy, innen nem mennek és ide nem érkeznek vonatok.

A Kortársas társulata a Válótársas és a Munkatársas előadásokból is már jól ismert és megszokott felállásban, az improvizációs színészi játékot és a mediációs szakmaiságot felhasználva emeli fel a legjellemzőbb ellentéteket szülő helyzeteket megmutató görbe tükröt. Önkritikus mosollyal belenézve lehetőség nyílik észrevenni, hogy bizony a legtöbb esetben a másik generáció képviselője is ugyanúgy jót akar, ahogyan mi magunk, csak nem tanultuk meg megérteni egymást.

A Macskazene egy békés ebéddel kezdődik, Pacarel cukorgyáros bejelenti, hogy operaénekest szeretne szerződtetni, aki majd elénekli lánya operáját a párizsi operaházban, az új Faustot…

„Mindennap végig fogja nézni, hogy én nem szmokingban eszem a vacsorát, hanem ingujjban. És a libasülthöz hagymát eszek. Mindenhez. A hagymához is hagymát eszek. A halat pedig késsel fogom enni. Két késsel.”

A musical a boldogságát harcosan és szabad-szájúan kereső fiatal lányról, Charity-ről szól, aki minden férfiban az igazit véli megtalálni, de a klasszikus bohóctréfák szabályi szerint oly vehemensen szeret, hogy természetesen mindig csalódnia kell.