A koncerten felcsendülő két művet meglepően sok szál köti össze. Mindkét kompozíció forrása egyértelműen Goethe, hiszen meghatározó szerepet játszik bennük a fausti boszorkányszombat-jelenet. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. február 1. szombat, 19:30
Berlioz: Fantasztikus szimfónia, op. 14
Mendelssohn: Az első Walpurgis-éj (Die erste Walpurgisnacht), op. 60
Bakos Kornélia – mezzoszoprán
Megyesi Zoltán – tenor
Szegedi Csaba – basszus
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
A Feledi Project és a Közép-Európa Táncszínház táncművészei (koreográfus-rendező: Feledi János)
Vezényel: Hollerung Gábor
Fotó: Csibi Szilvia
A koncerten felcsendülő két művet meglepően sok szál köti össze. Mindkét kompozíció forrása egyértelműen Goethe, hiszen meghatározó szerepet játszik bennük a fausti boszorkányszombat-jelenet. Ez Berlioz szimfóniájának végkicsengése, Mendelssohn kóruskantátája pedig egy boszorkányszombat története, Goethe eleve megzenésítésre szánt balladájára. Az első Walpurgis-éj Magyarországon először szólal meg szcenírozott előadásban, amelynek a táncosok mellett a muzsikusok is részét képezik majd.
A két mű közel egy időben keletkezett: Berlioz szimfóniája 1830-ban, Mendelssohn alkotásának első verziója 1831-ben. Összeköti a darabokat az újkori boszorkányszombat-legenda kettőssége: egy ősi pogány tradíció és a keresztény hit szembeállítása. Berlioz a boszorkányszombat tetőpontján megszólaltatja a Dies irae-t, a keresztény gyászmise gregorián himnuszának dallamát. Mendelssohnnál az ősi hagyományt megtartó emberek a bigott keresztényekkel szemben a tisztaság és a hit képviselői, akiket a mű végén egy protestáns korálszerű, himnikus befejezéssel szimbolizál. Berlioz alkotása az első jelentős mű, amely nem a Faust-dráma történetét, hanem szellemiségét fogalmazza meg. Középpontjában egy hős áll, a fausti alkotó ember, akinek álmait, vízióit fogalmazza meg a mű öt tételében. A Mendelssohn-kóruskantáta pedig a zeneszerző életművében szokatlanul drámai: egy sodró erejű, viharos nyitányt jelenetek sora követ, amelyekből hiányoznak a hagyományos értelemben vett áriák.
“Egy generáció dilemmái a színpadon – ritmusból és szenvedélyből szőve.” Lábas Viki énekes-dalszerző, hat éves kora óta áll színpadon különböző formációkkal, az elmúlt 11 évben zenekarral járta az országot. Lételeme a művészi önkifejezés. A jelenben él, és szeret olyan pillanatokat teremteni, amelyek felszabadítják az őt körülvevők érzéseit.
A fent és a lent ellentétére épülő televíziós komédia-sorozat után itt a színpadi változat, melyben az immár kultikus karakterek tovább űzik szenvedélyeiket, ki a pénz, ki a szoknyák irányában.
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
