XSpiró György: Csirkefej
A helyenként igen naturalista nyelvezetű, megrázó erejű, csak 16 éven felüli nézőknek szóló előadás metszően éles képet rajzol a kor társadalmáról, melyről szeretjük azt hinni, hogy változott valamit a nyolcvanas évek óta.
A helyenként igen naturalista nyelvezetű, megrázó erejű, csak 16 éven felüli nézőknek szóló előadás metszően éles képet rajzol a kor társadalmáról, melyről szeretjük azt hinni, hogy változott valamit a nyolcvanas évek óta.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. november 23. kedd, 19:00
Spiró György: Csirkefej
Spiró György tragédiája, az először 1985-ben színpadra állított Csirkefej a mai, modern magyar drámairodalom egyik emblematikus darabja, amit ez alkalommal a Jászai Mari díjas Árkosi Árpád rendez a Gózon Gyula Kamaraszínház korábban Szakonyi Adáshibáját, Schwajda Himnuszát vagy Borbély Szilárd Akár Akárkijét felvonultató, kortárs magyar drámákat bemutató sorozatában.
A helyenként igen naturalista nyelvezetű, megrázó erejű, csak 16 éven felüli nézőknek szóló előadás metszően éles képet rajzol a kor társadalmáról, melyről szeretjük azt hinni, hogy változott valamit a nyolcvanas évek óta. Egy diszfunkcionális társadalom keresztmetszetét látjuk, melyben Spiró szavaival élve: „nem működik a szerelem, nem működik a szeretet, nem működik a hatalom, nem működik a vallás, nem működik a család, nem működik a munka – semmi sem működik”.
Ismeretes, hogy Spiró az özvegyasszony ikonikus alakját Gobbi Hildának írta. Árkosi rendezésében Horváth Zsuzsa jutalomjátéka e rendkívüli szerep. Most ő lép be a színre Spiró darabjának nyitóképében: boldogan hívogatja macskáját, hogy végre kapott csirkefejet… A Jászai Mari és Aase-díjas színművésznő pályája ezen felül is izgalmasan kapcsolódik Gobbi alakjához és életművéhez. Horváth Zsuzsa minapi bemutatója Ibsen Peer Gynt című darabjában éppen Aase szerepe volt, miközben az Aase-díjat Gobbi alapította végrendeletében. Horváth Zsuzsát korábban Brecht Kurázsi mamájaként, vagy a Kakuk Marci Csurinéjaként láthatta a Gózon Gyula Kamaraszínház közönsége.
Szereposztás:
Vénasszony....... Horváth Zsuzsa
Tanár.................. Kálid Artúr
Nő...................... Nagyváradi Erzsébet
Apa.................... Menszátor Héresz Attila
Anya.................. Túróczi Éva
Srác................... Sütő András
Haver................. Károlyi Krisztián
Törzs................. Stubnya Béla
Közeg................ Illés Dániel
Előadónő........... Takács-Kiss Zsuzsanna
Csitri.................. Kátai Kinga
Bakfis................. Szűcs Laura
Írta: Spiró György
Díszlet: Ondraschek Péter
Jelmez: Mészáros Zsófia
Zenei munkatárs: Fehérvári Lilla
Súgó: Paku Éva
Rendezőasszisztens: Kabódi Szilvia, Tóth Zsófia
Rendező: Árkosi Árpád
Producer: Szabó Ágnes
A Lili bárónő a magyar operettirodalom egyik legkedveltebb gyöngyszeme, romantikával, humorral és fülbemászó dallamokkal. A történet középpontjában a büszke arisztokrata hölgy, Lili és a jóképű, de elszegényedett gróf, Illésházy szerelme áll. A gróf álruhában próbálja meghódítani a bárónő szívét, miközben a félreértések egyre újabb bonyodalmakat szülnek. A klasszikus operett minden eleme megtalálható benne: szerelem, intrika, álruhák és nagy kibékülések, nem beszélve az emlékezetes slágerekkel, mint a „Cigaretta-keringő” vagy a „Tündérkirálynő”. A Lili bárónő igazi, szívet melengető színházi élmény, amely generációkat köt össze. Könnyed, elegáns és szórakoztató – egy valódi operettcsemege.
Az igazságtalanul elbocsátott építési vezető, Stan (Rayane Bensetti) egymillió eurót lop el vezérigazgatója széfjéből. Amikor megtudja, hogy a kirúgás egy előléptetési teszt volt, kétségbeesett és szokatlan lépésre szánja el magát: megpróbálja titokban visszajuttatni a pénzt, mielőtt a főnöke másnap reggel beér az irodába. Problémáit tetézi, hogy a széf kinyitásához előbb meg kell szereznie annak kulcsát főnöke lakásából, így kénytelen felfogadni Párizs legfurább, és legkiszámíthatatlanabb lakatosát, Hippolyte-ot (Christian Clavier). Stan számára ez az éjszaka hosszúnak ígérkezik.
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!