Vérnász
Drámai balladát, balladás tragédiát állít színpadra Horváth Csaba a Vörösmarty Színházban.
Drámai balladát, balladás tragédiát állít színpadra Horváth Csaba a Vörösmarty Színházban.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. május 7. csütörtök, 19:00
A Vérnász drámai ballada, balladás tragédia. A drámában különösen korlátozott a nők élete, a házasság „egy férfi, néhány gyerek, s egy vastag fal közted, s a többi ember közt”. A vezérmotívum a halál és az a titokzatosság, ami az életet és a halált, a férfi és a nő kapcsolatát átjárja. A titokzatosság mögött a teljesen ki nem ismerhető végzet áll, s emiatt az ember nem tehet mást, mint hogy követi a végzetet, „a vér útját”, akkor is, ha az egy nő, s akkor is, ha egy vetélytárs férfi képében jelenik meg. Akkor is, ha a nász itatódik át vérrel, s teszi jövőtlenné a túlélők sorsát.
A spanyol duende szó pajkos koboldot, manót jelent, ám García Lorca összetettebb jelentést tulajdonít neki. „...a duende erő, nem pedig cselekvés; harc, és nem gondolkodás. Egyszer egy öreg gitárművésztől ezt hallottam: A duende nem a torokban van; a duende belülről jön föl, a talpból. Nem képességről van hát szó, hanem valóságos élő stílusról, egyszóval vérről; valami nagyon öreg kultúráról és pillanatnyi alkotásról” – írja Federico Garcia Lorca: A „duende” – Játék és elméletben. E motívum mentén kívánja Horváth Csaba rendező-koreográfus színpadra állítani a Vérnászt.
„Ebben a tanulmányban García Lorca kifejti azt az előadói és alkotói lényegiséget, amely az ő andalúz gyökereit jellemzi, és amely egész életét és költészetét meghatározza. Legfőképpen a duende izgat, ez a különös életérzés és művészi átlényegülés, amelyben nem a forma a legdominánsabb, hanem a forma mögöttese, esszenciája: a gyökérből fakadó szélsőséges érzelmi állapot. Ez a súlyos és meghatározhatatlan jelenlét szüli a Vérnászt mint drámát, és jellemzi a szereplőket. Zavarba ejtő ez az archaikus gondolkodásmód, ám épp ettől utánozhatatlan” – vallja Horváth Csaba. Az előadásban a másik fontos vezérmotívum a zene lesz.
„García Lorca kortársainak (elsősorban Manuel de Fallának) a művei hangzanak majd fel. Bár nagyon fontos a történet dramaturgiája, az előadás alapvetően egy zenei dramaturgiára épül fel. Ez a zene szintén a titokzatos duendéből táplálkozik” – mondja a rendező-koreográfus.
Különös kísérletre vállalkozik a Delta Produkció: felkértünk két neves színpadi szerzőt, hogy kutassanak a generációs ellentétek, hasonlóságok és különbözőségek témájában. Az eredmény két ízig-vérig kortárs magyar egyfelvonásos, melyek Keresztes Tamás rendezésében szövődnek egymásba, hogy arról meséljenek: tudunk-e egymással kommunikálni, amikor teljesen más minták alapján szocializálódunk?
Az igazságtalanul elbocsátott építési vezető, Stan (Rayane Bensetti) egymillió eurót lop el vezérigazgatója széfjéből. Amikor megtudja, hogy a kirúgás egy előléptetési teszt volt, kétségbeesett és szokatlan lépésre szánja el magát: megpróbálja titokban visszajuttatni a pénzt, mielőtt a főnöke másnap reggel beér az irodába. Problémáit tetézi, hogy a széf kinyitásához előbb meg kell szereznie annak kulcsát főnöke lakásából, így kénytelen felfogadni Párizs legfurább, és legkiszámíthatatlanabb lakatosát, Hippolyte-ot (Christian Clavier). Stan számára ez az éjszaka hosszúnak ígérkezik.
Halász Judit színészi pályafutásával párhuzamosan új műfajt teremtett előadóművészként. Magyar költők verseit évtizedek óta énekli – a magyar könnyűzene legjobbjainak megzenésítésében – méghozzá gyermekeknek. Generációk nevelkedtek fel lemezeinek hallgatása közben.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!