Szimfóniák és nagybőgő
Műsor:
Mozart: A-dúr szimfónia K.201
Kuszevickij: fisz-moll nagybőgőverseny op. 3
Beethoven: II. (D-dúr) szimfónia, op. 36
Jegyvásárlás
Műsor:
Mozart: A-dúr szimfónia K.201
Kuszevickij: fisz-moll nagybőgőverseny op. 3
Beethoven: II. (D-dúr) szimfónia, op. 36
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. november 28. csütörtök, 19:00
Közreműködik:
Devich Benedek – nagybőgő / Kodály Filharmonikusok
Vezényel:
Bényi Tibor
Huszonkilencedik sorszámú A-dúr szimfóniájának komponálását Mozart 1774. április 6-án fejezte be. Ez egyike a szerző legismertebb korai darabjainak, mely a már összetéveszthetetlenül személyes hangvételével a gazdag életmű egyik mérföldkövének tekinthető. Bensőséges kamarazenei hangzás és fiatalosan tüzes és impulzív kifejezésmód találkozik partitúrájának lapjain. Szerkezete, tételrendje a klasszikus szabályokat követi, zenekarában a vonósok mellett mindössze 2 oboát és 2 kürtöt alkalmaz. Nyitótétele szonátaformájú, kecses főtémával, amelyet oktávugrások tesznek izgalmassá. A második tétel szordinált vonósokra íródott, a fúvósok mérsékelt alkalmazásával. A következő Menüettet ideges pontozott ritmusok és staccato frázisok jellemzik, triója kecsesebb hangvételével nyújt kontrasztot. Az energikusan virtuóz 6/8 metrumú zárótétel főtémájának oktávjai az első tételre utalnak vissza és kerekítik le a mintegy húsz perc időtartamú remekművet.
Szergej Kuszevickij (1874-1951), vagy ahogyan a nagyvilág jobban ismeri: Serge Koussevitzky orosz származású karmester, zeneszerző és nagybőgős volt, aki hosszú ideig a Bostoni Szimfonikus Zenekar zeneigazgatójaként is tevékenykedett. Fisz-moll hangnemű nagybőgőversenyét 1902 és 1905 között komponálta. A mű hangvételével az érett orosz romantika mintáit követi. A zeneszerző a versenyművet menyasszonyának ajánlotta, mely a Moszkvában tartott bemutató után Németországban, Párizsban és Bostonban is előadásra került. A bőgőverseny a hagyományos három tételre tagolódik. A nyitó Allegro hatásos kezdete Csajkovszkijra utal, majd később a második témát hallgatva Dvořák hangvételére asszociálhatunk. Koussevitzky többnyire a bőgő középső és felső regiszterét használja, hogy a hangszerelés ne nyomja el a szólistát. Középső Andante tétele akár egy romantikus operaária is lehetne. A záró Allegro tematikailag ugyan visszautal a versenymű első tételére, de a nagybőgő megszólalásai a korábbiakhoz képest kevésbé rapszodikusak, sokkal inkább kontrasztokban fogalmazódik meg a zenei anyag.
Beethoven szimfóniái közül a páros számúak – talán a VI. Pastoral kivételével – általában kevesebb újító szándékot tükröznek, mint a páratlanok. A tizenkilencedik század első két esztendejében komponált, végül 1803-ban bemutatott, D-dúr hangnemű II. szimfónia hatalmas ellentmondás jegyében született. Ekkor vetette papírra ugyanis Beethoven az ún. “Heligenstadti végrendelet” néven ismertté vált levelét, melyben feltárja egyre elhatalmasodó betegségét (süketségét), és előrevetíti magányának alakulását. Ezzel a tragikus élethelyzettel szöges ellentétben áll a darab, mely kirobbanóan fiatalos energiát és derűt sugároz. Bár szerzője a partitúrát szokásához híven hosszasan alakítgatta, de végső formájával elégedett volt, sőt legjobb művei között tartotta számon. Formailag a klasszikus négytételes hagyományt tükrözi, még a szonátaformájú nyitótétel elején szokásos lassú bevezetést sem mellőzi. Témái erőteljesek és kontrasztokban gazdagok. Zenekarának hangzása már jellegzetesen beethoveni, a testes vonóskarhoz kettőzött fúvósok és timpani társulnak. A pasztorális jellegű Larghetto második tétel után valódi Scherzot hallunk, majd végül egy ellenállhatatlanul ötletes és fordulatos Allegro molto zárótételt élvezhetünk.
– baljos –
Halász Judit színészi pályafutásával párhuzamosan új műfajt teremtett előadóművészként. Magyar költők verseit évtizedek óta énekli – a magyar könnyűzene legjobbjainak megzenésítésében – méghozzá gyermekeknek. Generációk nevelkedtek fel lemezeinek hallgatása közben.
Az Igazad van egyszerre irodalmi esemény, gondolatébresztő társasági est és személyes találkozás lehetősége Kepes András új könyvének világával.
Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája volt – szenvedélyes művész, az operettszínpadok királynője. Mégis, hamis vádak alapján koncepciós per áldozata lett, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét máig nem rehabilitálták. Olt Tamás zenés életrajzi tragikomédiája árnyalt képet ad egy legendás nő sorsáról – és rajta keresztül egy egész korszakról. A darab középpontjában az idősödő, vidékre száműzött Fedák áll, aki visszatekint életének kulcspontjaira: pályájának diadalaira, viharos kapcsolatára Molnár Ferenccel, a kegyvesztettségre és a méltatlan tárgyalásra. A látványos, zenés előadás csillogó operettslágerekkel és személyes tragédiákkal meséli el egy ikon felemelkedését és elfeledését.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
