Székely fonó Pászti/4
daljáték egy felvonásban
daljáték egy felvonásban
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. május 16. csütörtök, 19:30
KODÁLY ZOLTÁN: Székely fonó
Háziasszony............................... Schöck Atala
Kérő........................................... Haja Zsolt
Szomszédasszony..................... Lehőcz Andrea
Fiatal lány................................... Bede Blanka
A lány anyja.................................Varga-Szathmáry Judit
Fiatal legény............................... Ódor Botond
Gazdag legény........................... Dékán Jenő
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba
Ha Kodály Zoltán és a daljáték műfaja kerül szóba, mindenki a Háry Jánost említi, a nagyotmondó obsitos története annyira népszerű, hogy sokan meg is feledkeznek a zeneszerző másik zenés színpadi művéről, a Székely fonóról, amelyet most a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenyén hallgathat meg a közönség kiváló szólisták közreműködésével, a kórus karigazgatója, Somos Csaba vezényletével.
A Háry Jánost 1926-ban mutatták be a Magyar Állami Operaházban, a Székely fonó ősbemutatójának dátuma 1932 – ez tehát Kodály második zenés színpadi műve. A hetven perc időtartamú egyfelvonásos műfaja ugyanúgy daljáték, ahogyan a Háryé is az volt. Különbség azonban a két mű között, hogy míg a Hárynak van egy alaptörténete, a reformkori költő, Garay János Az obsitos című elbeszélő költeménye, addig a Székely fonó cselekményét követve a közönség helyesen érzi, hogy a kerettörténet (a kérő menekülése, majd elfogása, a menyasszony vigasztalása, a gazdag legény leleplezése, végül az ártatlan kérő szabadulása) olyan laza szerkezetű eseménysor, amelynek legfőbb funkciója, hogy kerettel szolgáljon egy válogatott népdalcsokor – 23 népdal – díszletben, jelmezben történő, színpadi játékkal körített elhangzásához. Mert a Székely fonó nem más, mint a magyar népdal színpadi apoteózisa, csak míg a Háryban mindez önironikus-humoros formában, anekdotikusan történik, itt a népélet ábrázolásával egybekötve, a vidám vagy épp komikus epizódok ellenére (Egy nagyorrú bóha) alapvetően komoly hangvételben. A produkció szólistái: Schöck Atala, Haja Zsolt, Lehőcz Andrea, Bede Blanka, Varga-Szathmáry Judit, Ódor Botond, Dékán Jenő a hazai énekestársadalom élvonalának képviselői, a stílus ismerői és értői.
Závada Pál Egy piaci nap című színpadi műve 1946-ban, a második világháborút követő-en, egy fiktív alföldi faluban játszódik, és egy megtörtént, tragikus pogrom eseményeit dolgozza fel. A darab középpontjában egyetlen nap – a „piaci nap” – áll, amely alatt a falu antiszemita indulatokkal fűtött közössége brutális erőszakkal sújt le zsidó túlélőkre.
Cyrano de Bergerac, a francia hadsereg kadétja tehetséges ember. Nagyon jól vív és különös tehetsége van a költészethez is. Egy csomó ellensége van, és legalább ugyanennyi barátja is. Mégis magányos. Ez talán azért van, mert Cyrano az átlagosnál jóval nagyobb orral született, és emiatt – legalábbis ő meg van győződve róla – taszítja a nőket. Őt amúgy is csak egyvalaki érdekli, Roxane, a gyönyörű bölcsészlány, akit meg Christian, a gyönyörű vidéki fiú izgat, ez az érdeklődés viszont már kölcsönös.
Halász Judit színészi pályafutásával párhuzamosan új műfajt teremtett előadóművészként. Magyar költők verseit évtizedek óta énekli – a magyar könnyűzene legjobbjainak megzenésítésében – méghozzá gyermekeknek. Generációk nevelkedtek fel lemezeinek hallgatása közben.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!