Városmajori Szabadtéri Színpad
YouTube  Instagram  facebook
Városmajori Szabadtéri Színpad

Program


Stephanus bérlet 24/25 IV/1 hangverseny

Stephanus bérlet 24/25 IV/1 hangverseny

Liszt: Krisztus

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. október 27. vasárnap, 18:00

Liszt Ferenc: Krisztus oratórium

Közreműködik:
Váradi Zita - szoprán, Schöck Atala - alt, Szappanos Tibor - tenor, Fátrai János - bariton, Szalai Ágnes - szoprán, Kovács István -basszus
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgatók: Sapszon Borbála és Sapszon Ferenc)

Vezényel: Somos Csaba

Liszt Ferenc Krisztus oratóriuma a zeneszerző kései korszakának legnagyobb szabású műve, egyben az életmű kiemelkedő alkotása. Az oratórium három részben mutatja be Krisztus életét a bölcsőtől a sírig („Karácsonyi oratórium”, „Vízkereszt után”, „Szenvedés és feltámadás”) és zenei nyelvezete az egyszerűtől fokozatosan válik egyre összetettebbé Krisztus életének drámai történései nyomán. A Jézus születéséről szóló első részben még a gregorián dallamfeldolgozások dominálnak, míg a második rész legmegkapóbb jelenetében, a Csodában kihasználja a szimfonikus zenekar lehetőségeit, képszerűen ábrázolja a tomboló vihart lecsendesítése előtt. A harmadik tételben éri el az érzelmi intenzitás legmagasabb csúcsát a zene, szívszaggatóan ábrázolja Krisztus kétségeit, és a Stabat mater tételben a haldokló fiát sirató anya gyötrelmeit, amit végül éteri látomásként old fel a Krisztus mennybemenetelét hirdető középkori húsvéti himnusz és a dicsőséges Resurrexit tétel. Az oratórium zeneileg korántsem nevezhető hagyományosnak. Liszt szakít a tradíciókkal, a személyes érzéseket előtérbe helyező zenedráma helyett a katolikus liturgiához szorosan kapcsolódó szövegek és imák legtisztább kifejezésére törekszik. Távol áll azonban a sterilitástól, a gregorián egyszerűsége, a nagyromantikus zenei gesztusok és a kései Liszt tömör, szinte aszketikus zenei kifejezésmódja avatja a 19. század egyik legkülönlegesebb alkotásává.

Ajánlatunk


Különös kísérletre vállalkozik a Delta Produkció: felkértünk két neves színpadi szerzőt, hogy kutassanak a generációs ellentétek, hasonlóságok és különbözőségek témájában. Az eredmény két ízig-vérig kortárs magyar egyfelvonásos, melyek Keresztes Tamás rendezésében szövődnek egymásba, hogy arról meséljenek: tudunk-e egymással kommunikálni, amikor teljesen más minták alapján szocializálódunk?

Mi köti össze a múltat a jelennel? Természetesen a szerelem. És a zene. De csak ha nagyon jó. Lili korunk tipikus lánya: magányos, és igyekszik bebeszélni magának, hogy így jó neki. De egyszer a szülei lakásában talál egy régi levélcsomagot, amit az anyja, úgy látszik, egyáltalán nem akart megmutatni neki. Ő persze nem sokat habozik, olvasni kezd, és megelevenedik előtte a múlt...

XXIV. Fridolin nem túl jó uralkodó: szeret színházba járni, élvezi az életet, és komolytalan a gondolkodása – nem csoda, ha megbuktatják. Hogy ki jön a helyére? Egy sárgarépa a veteményesből, egy szimpla gyökér, aki magát Répakirálynak nevezi, és akit, ki tudja, miért, rögvest mindenki istenít.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!