Stabat Mater
Műsor:
Haydn: D-dúr szimfónia 104. szám
Rossini: Stabat Mater
Műsor:
Haydn: D-dúr szimfónia 104. szám
Rossini: Stabat Mater
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. május 19. kedd, 19:00
Közreműködik:
Rendes Ágnes – szoprán
Megyesi Schwartz Lúcia – mezzoszoprán
Horváth István – tenor
Bakonyi Marcell – basszbariton
Kodály Filharmonikusok
Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Jiři Habart
Joseph Haydn: D-dúr szimfónia, No. 104 („London”)
Haydn utolsó szimfóniája 1795-ben keletkezett, második londoni útjának idején, és méltó összegzése a zeneszerző száznégy kompozíciót felölelő szimfonikus életművének. A mű monumentális, mégis világos szerkezetű, amelyben Haydn érett mesterségbeli tudása és kifogyhatatlan invenciója egyaránt megmutatkozik. A lassú bevezetés ünnepélyes hangulatot teremt, amelyet az energikus nyitótétel követ, tele ritmikai ötletekkel és meglepő hangsúlyokkal. A lassú tétel variációs jellege, a menüett robusztus népi karaktere és a lendületes finálé mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a „London” szimfónia a klasszikus szimfonikus irodalom csúcspontjaként szólaljon meg.
Gioacchino Rossini: Stabat Mater
Rossini Stabat Mater című egyházzenei műve a 19. század egyik legkülönlegesebb oratorikus alkotása, amelyben az operaszerző jól ismert, jellegzetes hangvétele szakrális szöveggel párosul. A mű 1842-ben hangzott el teljes egészében először. Rossini a Jacopo da Todi által jegyzett latin középkori himnusz sorait erőteljes érzelmi töltettel, ugyanakkor világos formálással zenésítette meg. A szólistákra és kórusra írt tételek váltakozása operai kifejezésmódot kölcsönöz a műnek, miközben a fájdalom, az együttérzés és a remény érzései egységes ívben bontakoznak ki. Az énekszólisták az egyéni fájdalom és belső ima hangján szólalnak meg, míg a kórus a közösségi szenvedés és a hit megjelenítését szolgálja. A Stabat Mater egyszerre hordoz mély vallásos tartalmat és színpadszerű, zenei megoldásokat, amelyek a mai napig erőteljes hatást gyakorolnak a hallgatóra.
– baljos –
Mi köti össze a múltat a jelennel? Természetesen a szerelem. És a zene. De csak ha nagyon jó. Lili korunk tipikus lánya: magányos, és igyekszik bebeszélni magának, hogy így jó neki. De egyszer a szülei lakásában talál egy régi levélcsomagot, amit az anyja, úgy látszik, egyáltalán nem akart megmutatni neki. Ő persze nem sokat habozik, olvasni kezd, és megelevenedik előtte a múlt...
Csuja Imre merész kalandra vállalkozik: először áll ki a színpadra, hogy az életéről meséljen. A Jászai Mari-díjas, érdemes művész az EgyÉletem életrajzi stand up sorozatban olyan kollégáihoz csatlakozik, mint Mucsi Zoltán, Thuróczy Szabolcs, Borbély Alexandra vagy Nagy Ervin.
A Budapest Klezmer Band több, mint 35 éve szórakoztatja közönségét. A zenekar alapítója Jávori Ferenc „Fegya”, akinek szerzeményeit, átiratait minden koncerten hallhatja a közönség, ezzel is népszerűsítve a Közép-Kelet-Európából származó tradicionális zsidó zenét. A produkció egy igazi zenei utazás, ahol az átiratok mellett felcsendülnek Fegya musicaljeiből is részletek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!