Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát – az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. augusztus 17. szombat, 20:00
Sík Sándor: István király
A Nemzeti Színház előadása
István – Rátóti Zoltán
Gizella – Söptei Andrea
Orseolo Péter – Szabó Sebestyén László
Aba Sámuel – Szarvas József
Vazul – Kristán Attila
Gyöngy – Martos Hanga
Sebös – Mészáros Martin
Ilona – Battai Lili Lujza e.h.
Anasztáz – Rubold Ödön
Csanád – Szép Domán
Bonyha – Varga József
Szalók – Kovács S. József
Buda – Maczky-Kő Bálint e.h.
Közreműködnek a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának színészhallgatói:
Buvári Lilla, Földi Csenge, Gyimesi Ádám, Gyöngyössy Csenge, Gyulai Marcell, Kalivoda Imre, Kelemen Márk, Kovács Boglárka, Ladács Fanni, Maczky-Kő Bálint, Rajnai Lázár, Szentiványi Nikolett
Díszlettervező: Ondraschek Péter
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Bábtervező: Horváth Márk m.v.
Koreográfus: Berecz István
Dramatur: Szász Zsolt
Súgó: Gróf Kati
Ügyelő: Lovass Ágnes
Rendezőasszisztens: Vida Gábor
Rendező: Berettyán Nándor
Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát – az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?
Számunkra, a 21. század magyarjai számára mi az aktualitása Sík Sándor 1930-ban bemutatott drámájának? Erre a dilemmára alighanem az István király hatodik jelenetében találjuk meg a perdöntő választ, amikor az uralkodó életének utolsó napján feleségéhez, Gizellához, és Imre herceg özvegyéhez, Ilonához intézett indulatos okfejtésében a magyarság küldetésére kérdez rá: „Vazul … azt veti szememre, hogy a keresztény ölte meg bennem a magyart. Ti nem értitek, hogy ez a kettő nem kettő, hanem egy. De hiszen nem is érthetitek: Tibennetek nem egy. Csak énbennem. De eggyé kell lennie, a nép szívében is, mert meghalunk, ha eggyé nem lesz. [Az Úristen] mért hozta volna ide messze Keletről a magyart, mért adott volna országot neki, ha nem akarna velünk valami nagyot!”
E jelenet felől láthatunk igazából arra, mi motiválhatta István döntését, amikor a darab zárójelenetében apostoli királyként koronáját és országát Szűz Mária oltalmába ajánlja, akit ma is Boldogasszonyként szólít meg régi himnuszában a hagyományaihoz hű magyarság.
Halász Judit színészi pályafutásával párhuzamosan új műfajt teremtett előadóművészként. Magyar költők verseit évtizedek óta énekli – a magyar könnyűzene legjobbjainak megzenésítésében – méghozzá gyermekeknek. Generációk nevelkedtek fel lemezeinek hallgatása közben.
Cyrano de Bergerac, a francia hadsereg kadétja tehetséges ember. Nagyon jól vív és különös tehetsége van a költészethez is. Egy csomó ellensége van, és legalább ugyanennyi barátja is. Mégis magányos. Ez talán azért van, mert Cyrano az átlagosnál jóval nagyobb orral született, és emiatt – legalábbis ő meg van győződve róla – taszítja a nőket. Őt amúgy is csak egyvalaki érdekli, Roxane, a gyönyörű bölcsészlány, akit meg Christian, a gyönyörű vidéki fiú izgat, ez az érdeklődés viszont már kölcsönös.
XXIV. Fridolin nem túl jó uralkodó: szeret színházba járni, élvezi az életet, és komolytalan a gondolkodása – nem csoda, ha megbuktatják. Hogy ki jön a helyére? Egy sárgarépa a veteményesből, egy szimpla gyökér, aki magát Répakirálynak nevezi, és akit, ki tudja, miért, rögvest mindenki istenít.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
