A táncmű önéletrajzi ihletettségű, melyben megjelenik Erkel nemzetközi karrierjének kudarca, illetve az emiatt érzett keserűsége is: ebben az értelemben a Bach-korszakról ad hiteles látképet. A Hang és Háború alcímű táncjáték zenei szövetének alapját az Erkel által írott zongoraművek képezik, amelyeket hangfelvételről Kassai István zongorán és Szecsődi Ferenc hegedűn ad elő.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2011. április 21. csütörtök, 19:00
A Gyulai Várszínház és a Forte Társulat bemutatja
Erkel Ferenc: Sakk-játék
Hang és háború
„Ha sakkozom, legalább nem kell zenéről,
a nem is mindig szellemes zenészekkel társalogni.”
(Erkel Ferenc)
A Gyulai Várszínház elhatározta, hogy 2010-ben, az Erkel-évben rekonstruálja az elveszett művet, amelynek megvalósítására Horváth Csabát és a Forte Társulatot kérte fel. A nyáron elkészült egyfelvonásos táncjáték szövegkönyve Szálinger Balázs költő verses szövegén alapszik.
A táncmű önéletrajzi ihletettségű, melyben megjelenik Erkel nemzetközi karrierjének kudarca, illetve az emiatt érzett keserűsége is: ebben az értelemben a Bach-korszakról ad hiteles látképet.
A Hang és Háború alcímű táncjáték zenei szövetének alapját az Erkel által írott zongoraművek képezik, amelyeket hangfelvételről Kassai István zongorán és Szecsődi Ferenc hegedűn ad elő.
2010-ben Erkel Ferencre emlékezünk, aki 1810-ben Gyulán született. A Gyulai Várszínház kiemelten fontosnak tartja, hogy a város nagy szülöttének műveit rendszeresen műsorra tűzze: 1991 és 2007 között Erkel Ferenc összes operáját bemutatta a Kolozsvári Állami Operával közösen. Jelen esetben egy régen feledésbe merült művet konstruált újra az alkotógárda.
A darab története a 19. század közepéig nyúlik vissza. A Nemzeti Színház 1853. február 2-án egy pantomim játékot mutatott be Sakk-játék címmel, amely a kor két legjobb sakkozójának, Erkel Ferencnek és Szén Józsefnek egy 81 lépéses partijára épült. A szóban forgó táncjáték szerzője Erkel Ferenc volt, amelyről partitúra, szövegkönyv nem maradt fenn, csupán a színlap és a korabeli napi sajtó beszámolói. Erkel Ferenc tehát nemcsak a magyar zeneművészetnek, de a honi sakktörténelemnek is emblematikus alakja. Az előadás zenéjét nagyrészt Erkel szerezte, de a kor szokása szerint felhasznált népszerű táncdallamokat is.
Szöveg: Szálinger Balázs
Díszlet-jelmez: Kentaur
Könnyed, párkapcsolat-gazdagító előadás humorral és rögtönzéssel! „Néha megkérdezik, mi a titka a hosszú házasságunknak. Minden héten kétszer időt szakítunk arra, hogy elmenjünk egy étterembe. Finom, gyertyafényes vacsora, lágy muzsikaszó, tánc. A feleségem kedden megy, én pénteken.” – Henry Youngman Mély igazságokat a párkapcsolatról és pláne a házasságról már sokan fedeztek fel és tették közzé előttünk is. Ezúttal rajtunk a sor.
Pirkó, a kiscica izgatottan várja születésnapját. A torta mellé egy csodálatos piros esernyővel is megajándékozzák a szülei. Rögtön ki is próbálná – ám sehol egy felhő, hétágra süt a nap. Azért biztos, ami biztos, mégis magával viszi a piros esernyőt, hogy legalább megmutassa barátainak. Jól is teszi – hamarosan kiderül, mi mindenre jó egy ilyen szép esernyő. S mire a nap véget ér, új barátokra is szert tesz, összeköti az erdő különféle lakóit, és azt is megtapasztalja, milyen jó másokon segíteni.
Különös kísérletre vállalkozik a Delta Produkció: felkértünk két neves színpadi szerzőt, hogy kutassanak a generációs ellentétek, hasonlóságok és különbözőségek témájában. Az eredmény két ízig-vérig kortárs magyar egyfelvonásos, melyek Keresztes Tamás rendezésében szövődnek egymásba, hogy arról meséljenek: tudunk-e egymással kommunikálni, amikor teljesen más minták alapján szocializálódunk?
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
