A betyárok világát egyféle romantika övezi, s mivel a mindenki által gyűlölt hatalom üldözte őket, némi rokonszenvet is ébresztettek. Legnagyobb hírnévre az alföldi, Szeged környéki Rózsa Sándor tett szert közülük. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. november 12. vasárnap, 19:00
A darab a legendás betyárvilág korából meríti történetét, cselekménye izgalmas, szerelmi szálakkal tarkított kalandok sora. Az útonálló, fosztogató szegénylegények már a Rákóczi-szabadságharc után megjelentek, de csak a 19. század elején növekedett a számuk. A betyárok a földnélküli zsellérekből és a kegyetlen katonafogdosás elől, vagy éppen a katonai szolgálatból menekülő legényekből, csavargókból verbuválódtak. Világukat egyféle romantika övezte, s mivel a mindenki által gyűlölt hatalom üldözte őket, némi rokonszenvet is ébresztettek.
A valóságban azonban nagy részük közönséges bűnöző volt, akiről nehéz lett volna népdalokat költeni. A “jó betyárok” körül viszont valóságos legendák alakultak ki, hősként tisztelték őket, egy-egy vezérük lett a betyárvirtus megtestesítője, a népdalok hőse. Legnagyobb hírnévre az alföldi, Szeged környéki Rózsa Sándor tett szert közülük
A darab kiváló jellemábrázolással fordulatos módon mutatja meg Rózsa Sándor, a betyár személyiségének átalakulását. Drámai feszültségekkel, hármas szerelmi kalanddal, időnként humorral jelenik meg a Magyar Zorro, vagy Robin Hood betyár alakja. A látványos lovas jelenetek, szekérrablások, táncok csak fokozzák a hangulatot.
Szűts István a Kormorán együttes zeneszerzője, kiváló népi ihletésű rock zenét szerzett a darabhoz, amely nagyszerűen hangszerelt és kiválóan harmonizál a történettel.
Závada Pál Egy piaci nap című színpadi műve 1946-ban, a második világháborút követő-en, egy fiktív alföldi faluban játszódik, és egy megtörtént, tragikus pogrom eseményeit dolgozza fel. A darab középpontjában egyetlen nap – a „piaci nap” – áll, amely alatt a falu antiszemita indulatokkal fűtött közössége brutális erőszakkal sújt le zsidó túlélőkre.
Cyrano de Bergerac, a francia hadsereg kadétja tehetséges ember. Nagyon jól vív és különös tehetsége van a költészethez is. Egy csomó ellensége van, és legalább ugyanennyi barátja is. Mégis magányos. Ez talán azért van, mert Cyrano az átlagosnál jóval nagyobb orral született, és emiatt – legalábbis ő meg van győződve róla – taszítja a nőket. Őt amúgy is csak egyvalaki érdekli, Roxane, a gyönyörű bölcsészlány, akit meg Christian, a gyönyörű vidéki fiú izgat, ez az érdeklődés viszont már kölcsönös.
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
