Orgona-sztorik
Liszt: Orpheus –szimfonikus költemény
Liszt: Les Morts (A holtak)
Liszt - Reger: E-dúr legenda „Paulai Szent Ferenc a hullámokon”
Liszt: Ad nos, ad salutarem undam
Jegyvásárlás
Liszt: Orpheus –szimfonikus költemény
Liszt: Les Morts (A holtak)
Liszt - Reger: E-dúr legenda „Paulai Szent Ferenc a hullámokon”
Liszt: Ad nos, ad salutarem undam
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2011. október 9. vasárnap, 18:00
Liszt! Minden tekintetben.
Orgona-sztorik - Fassang László és Mácsai Pál
Műsor:
Liszt: Orpheus –szimfonikus költemény
Liszt: Les Morts (A holtak)
Liszt - Reger: E-dúr legenda „Paulai Szent Ferenc a hullámokon”
Liszt: Ad nos, ad salutarem undam
A nagy sikerű sorozatban ezúttal Liszt orgonával kapcsolatos történeteiből válogat Fassang László és Mácsai Pál. A színész által előadott sztorikat élőben megszólaló zene illusztrálja.
Íme, egy George Sand-visszaemlékezés a sok színes epizód közül:
„A legemlékezetesebb kirándulás a fribourgi volt, ahol Liszt meg akarta tekinteni az újonnan felállított Mooser-orgonát a Szent Miklós templomban. A hatalmas hangszer 63 regisztert és 4000 sípot számlált. Liszt leült az orgonához s hosszú improvizációba kezdett Mozart Requiemjének Dies Iraejére. A templomot betöltötte a zengő muzsika, s egyszeriben teljes pompájában állt előttük a hangszer.
Az orgona hirtelen kilehelte a lelkét Liszt kezei alatt. Megkondult a vecsernyére hívó harang. Az orgonafújtatót taposó sekrestyést maga Mozart sem tudta volna rávenni, hogy késleltesse a rituálét. Meg tudtam volna verni…”
A Gluck-opera mellett a Louvre-ban látott etruszk váza is inspirálta Lisztet, amikor sorrendben negyedik szimfonikus költeményét, az Orfeuszt megírta. A darab autentikus megjelenési formája a 19. századtól szimfonikus hangzásra is képes, új orgona. Orgonaszónoklat az 1861-es, húszéves fia halála után mélységesen elkeseredett Liszt A halottak című kompozíciója. E-dúr legendáját a hangszer legnagyobb 19. századi német mestere írta át orgonára. „Külső” dallam ihlette a grandiózus orgona-főművet: Ad nos, ad salutarem undam. A korál A próféta című Meyerbeer-opera I. felvonásából való. Az orgonadarab 1850-ben keletkezett Weimarban; abban az évben, amikor Liszt a Lohengrin-ősbemutatót is dirigálta.
A fent és a lent ellentétére épülő televíziós komédia-sorozat után itt a színpadi változat, melyben az immár kultikus karakterek tovább űzik szenvedélyeiket, ki a pénz, ki a szoknyák irányában.
Steigervald Krisztián generációkutató mindenki számára érthetően mutatja be a generációk közti különbségeket, letisztítva az igaztalan sztereotípiákat és rávilágítva a valódi értékekre. Legújabb könyvével, „A Szülői generációk harca – Hogyan értsük meg magunkat?” érkezik a Városmajorba.
Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája volt – szenvedélyes művész, az operettszínpadok királynője. Mégis, hamis vádak alapján koncepciós per áldozata lett, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét máig nem rehabilitálták. Olt Tamás zenés életrajzi tragikomédiája árnyalt képet ad egy legendás nő sorsáról – és rajta keresztül egy egész korszakról. A darab középpontjában az idősödő, vidékre száműzött Fedák áll, aki visszatekint életének kulcspontjaira: pályájának diadalaira, viharos kapcsolatára Molnár Ferenccel, a kegyvesztettségre és a méltatlan tárgyalásra. A látványos, zenés előadás csillogó operettslágerekkel és személyes tragédiákkal meséli el egy ikon felemelkedését és elfeledését.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
