Folytatódik a Dvořák–Beethoven-sorozat! Szvjatoszlav Richter egykori duópartnere, a zongora nagyasszonya, Elisabeth Leonskaja három nap alatt két Beethoven-zongoraversenyt játszik el a Fesztiválzenekarral.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. november 23. szombat, 15:30
Elisabeth Leonskaja (zongora) • Vezényel: Fischer Iván
Műsor:
Antonín Dvořák: d-moll legenda, Op. 59/1;
2. szláv tánc, Op. 46/2;
Nem mondom el – kórus vegyeskarra, Op. 29, No. 3
Ludwig van Beethoven: 4. (G-dúr) zongoraverseny, Op. 58
Antonín Dvořák: 7. (d-moll) szimfónia, Op. 70
Folytatódik a Dvořák–Beethoven-sorozat! Szvjatoszlav Richter egykori duópartnere, a zongora nagyasszonya, Elisabeth Leonskaja három nap alatt két Beethoven-zongoraversenyt játszik el a Fesztiválzenekarral.
Dvořáktól elsőként a felhőtlen Legendák nyitódarabja szólal meg a koncerten. A sorozattal gyakran említik párban a Szláv táncokat; a cseh népzene szellemében, önálló dallamokra írt nyolc mű közül a második csendül fel ezen az estén. Ritkán hallhatók viszont itthon a cseh mester vegyeskarra írt kórusművei; a tavalyi siker nyomán ezúttal a Nem mondom el címűt adják elő a zenekar tagjai. Az első félidőt Beethoven egyik zongoraversenye zárja. Elisabeth Leonskaja 11 évesen az első koncerttel debütált zenekari szólistaként, most pedig a negyedik és az ötödik zongoraverseny közül választ három fellépésén. A két darabot – mindkettő a szerző barátjának és patrónusának, Rudolf főhercegnek szól – mindössze néhány év választja el egymástól, ám történt közben egy kulcsfontos ságú változás: Beethoven elveszítette a hallását. A 4. zongoraversenyben még szólót játszó szerző az 5. koncertet növendéke, Czerny előadásában már nem hallhatta – minden bizonnyal ezért hagyott fel a zongoraversenyek komponálásával. Mindkét alkotás felrúgja kora szabályait, hiszen – a zenetörténetben először – a szólózongora belépésével kezdődik.
A 7. szimfónia sokak szerint Dvořák legsikerültebb darabja. A szerző Brahms 3. szimfóniájának hatására döntött úgy, hogy öt év után újra komponál ebben a műfajban. „Nincs benne egyetlen felesleges hang sem” – írta kiadójának. A zenében a forrongó cseh politikai indulatok ugyanúgy megjelennek, mint a szerző békés, harmonikus hazaszeretete. A lassú tételben nemrég elvesztett édesanyját és fiatalon elhunyt legidősebb lányát siratja el a szerző.
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
Závada Pál Egy piaci nap című színpadi műve 1946-ban, a második világháborút követő-en, egy fiktív alföldi faluban játszódik, és egy megtörtént, tragikus pogrom eseményeit dolgozza fel. A darab középpontjában egyetlen nap – a „piaci nap” – áll, amely alatt a falu antiszemita indulatokkal fűtött közössége brutális erőszakkal sújt le zsidó túlélőkre.
“Egy generáció dilemmái a színpadon – ritmusból és szenvedélyből szőve.” Lábas Viki énekes-dalszerző, hat éves kora óta áll színpadon különböző formációkkal, az elmúlt 11 évben zenekarral járta az országot. Lételeme a művészi önkifejezés. A jelenben él, és szeret olyan pillanatokat teremteni, amelyek felszabadítják az őt körülvevők érzéseit.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
