10
Montmartre-i ibolya
Montmartre, századforduló. Makacs álmodozók, kültelki énekesnők, kóbor múzsák, csupaszív végrehajtók, felfedezés előtt álló művészek és fanyar mecénások...
Jegyvásárlás
Montmartre, századforduló. Makacs álmodozók, kültelki énekesnők, kóbor múzsák, csupaszív végrehajtók, felfedezés előtt álló művészek és fanyar mecénások...
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. január 4. kedd, 15:00
Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald: MONTMARTRE-I IBOLYA
operett
A párizsi bohémvilág. Raoul, Florimond és Henry montmartre-i padlásszobájukban a világhírről, vagy éppen a holnaputáni reggeliről álmodnak, ám csupán tehetségesen reménytelen kísérlet nem éhen halni. Raoul szakít Ninonnal – aki szerelmét feláldozza a színpadért – s barátaival befogadja az árva Violettát. 1851-ben jelent meg Párizsban Henri Murger Bohémek c. regénye, amely megihlette Puccinit a Bohémélet írásakor, később pedig a világhírű Kálmán Imrét is. A darabot 1930. március 21-én mutatták be Bécsben, ahonnan elindult világhódító útjára. Budapesten 1935-ben játszották először, Szenes Andor fordításában.
“Bájos élet ez és rémes élet, amelynek megvannak a győztesei és vértanúi, és amelybe csak az léphet be, aki aláveti magát a ‘jaj, a legyőzötteknek’ kérlelhetetlen törvényének.” (Henry Murger)
SZEREPLŐK:
Violetta Cavallini (árva leány)....................... Nagy Szilvia
Raoul Delacroix (festő)................................. Török-Ujhelyi Tamás
Henry Murger (író)........................................ Csathó Norbert
Florimond Hervé (zeneszerző)..................... Nagy András / Radvánszki Szabolcs
Ninon (énekesnő)......................................... Nagy Adrienn
Spaghetti (végrehajtó).................................. Rácz János
Frascatti (hadügyminiszter).......................... Reiter Zoltán
Durand (Violetta mostohaapja)..................... Vókó János
Színigazgató................................................. Fehér István
Rothschild báró............................................. Baranyi Péter
Jeanette........................................................ Ivády Erika
GG Tánc Eger
Fodor Sára, Forczek Janka, Martina Tizzi, Novák Laura, Emődi Attila, Gioele Del Santo, Plita Márk, Szalai Bordás Ádám
A Gárdonyi Géza Színház Zenekara
Nyeste Erzsébet, Császiné Deák Dorottya, Jakab Zsófia/Zsigmond László, Bányi Szarvas Márta,
Ágostonné Kugler Zsuzsanna/Mándokyné Ványi Gabriella, Bereczky Vilma/Vállajiné Nagy Andrea,
Kiss József/Kardos Judit, Takács Balázs, Ágoston Ottó/Klem Dénes, Homa Edit,
Fazekas Melinda/Huszárszki Éva, Juhász András, Nemes Ferenc/Sebők György,
Gulyás László, Kerekes József, Virág Lilla, Kovács Henrik, Báder Elemér
Vezényel: Nagy Zoltán
ALKOTÓK:
Rendező: Halasi Imre (Jászai-díjas Érdemes Művész)
Díszlet: Bozóki Mara
Jelmez: Szélyes Andrea
Zenei vezető: Nagy Zoltán
Korrepetitor: Marík Erzsébet
Koreográfus: Topolánszky Tamás (Harangozó-díjas Érdemes Művész)
Koreográfus asszisztens: Emődi Attila
Ügyelő: Hódosi Ildikó
Súgó: Szecskó Andrea
Rendezőasszisztens: Lázár Rita
A Lili bárónő a magyar operettirodalom egyik legkedveltebb gyöngyszeme, romantikával, humorral és fülbemászó dallamokkal. A történet középpontjában a büszke arisztokrata hölgy, Lili és a jóképű, de elszegényedett gróf, Illésházy szerelme áll. A gróf álruhában próbálja meghódítani a bárónő szívét, miközben a félreértések egyre újabb bonyodalmakat szülnek. A klasszikus operett minden eleme megtalálható benne: szerelem, intrika, álruhák és nagy kibékülések, nem beszélve az emlékezetes slágerekkel, mint a „Cigaretta-keringő” vagy a „Tündérkirálynő”. A Lili bárónő igazi, szívet melengető színházi élmény, amely generációkat köt össze. Könnyed, elegáns és szórakoztató – egy valódi operettcsemege.
Cyrano de Bergerac, a francia hadsereg kadétja tehetséges ember. Nagyon jól vív és különös tehetsége van a költészethez is. Egy csomó ellensége van, és legalább ugyanennyi barátja is. Mégis magányos. Ez talán azért van, mert Cyrano az átlagosnál jóval nagyobb orral született, és emiatt – legalábbis ő meg van győződve róla – taszítja a nőket. Őt amúgy is csak egyvalaki érdekli, Roxane, a gyönyörű bölcsészlány, akit meg Christian, a gyönyörű vidéki fiú izgat, ez az érdeklődés viszont már kölcsönös.
Háromtételes táncjátékunk is egyfajta boldogság keresés. Mindegyiket más-más koreográfus jegyzi (köztük két olasz balettművész) – mely egyfelől magától értetődően következik a Szegedi Kortárs Balett évtizedes kapcsolatából különböző itáliai balettintézetekkel és formációkkal, másfelől a legadekvátabb módon képes megidézni a latin életszemléletet.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
