Meseautó.
Meseautó
zenés vígjáték két részben
Írta: Vitéz Miklós, Vadnai László
Jegyvásárlás
Meseautó
zenés vígjáték két részben
Írta: Vitéz Miklós, Vadnai László
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. június 3. szombat, 19:00
Szövegírók: Harmath Imre, Balassa Emil, Békeffi István, Szilágyi László, Vadnai László, Vitéz Miklós, Márai László
“Csupa boldogág vár ezután rád és ráma mesék meseszép kocsiján.”
1935 júliusában Nagy Endre moziba invitálja Móricz Zsigmondot. Megnézik A meseautót, amelyet Móricz már látott. Móricz Zsigmond így számol be a hévizi mozilátogatásról:
„Mozi alatt bámult, mint egy gyerek.
- Hát ez kell az embereknek?
Az elején döbbent Nagy Endre a film végére áthangolódik. Mikor vége lett, azt mondja:
– Tulajdonképpen megértem, ez a modern népmese. Éppen az, mint a fonóban, elindul a szegény ember fia, és a végén király lesz. Most a király a bankigazgató, és nem a szegény fiú indul el, hanem a szegény lány, és bankigazgatóné lesz. Tiszta népmese.”
Szűcs János bank-vezérigazgató nagy nőcsábász, éppen pihenni készül, ám ezúttal egy hónapos szabadságát távol a világtól és messze a nőktől szeretné eltölteni. Mielőtt elindulna, egy remek autót, egy Horch 780-as cabriolet vásárol 20 000 pengőért. Ám ekkor egy az autószalonban nézelődő ifjú hölgy felkelti az érdeklődését, és minden másképpen alakul.
Ami 1931-ben a Hyppolit volt, 1941-ben a Dankó Pista, az volt 1934-ben A meseautó. Nagysikerű film, amely hetekig maradt műsoron és a mozgóképszínházaknak nagy diadalt jelentett. A film éveken keresztül folytatta diadalmas útját.
És most megérkezett a Pécsi Nemzeti Színházba is, ahol Márkus Alfréd korabeli slágereivel, sok humorral és parádés szereposztásban elevenedik meg a filmvászon után a színpadon, a Meseautó!
Ármánykodás, féltékenység, szerelem. No meg egy meseautó. Nagyszüleink, szüleink számára az „örök klasszikus”, Törzs Jenő, Perczel Zita, Kabos Gyula, Gózon Gyula, Berky Lili, felejthetetlen alakításaival. Kíváncsian várom a Pécsi Nemzeti Színház színpadi adaptálását, és bízom benne, hogy ha szóba kerül az „Ármánykodás, féltékenység, szerelem. No meg egy meseautó.”, az jut majd eszünkbe, hogy Pécs, Nemzeti Színház, Józsa Richárd, Györfi Anna, Lipics Zsolt, Stenczer Béla, Unger Pálma. Gelencsér Gyula, a Tükebusz Zrt. vezérigazgatója
Az igazságtalanul elbocsátott építési vezető, Stan (Rayane Bensetti) egymillió eurót lop el vezérigazgatója széfjéből. Amikor megtudja, hogy a kirúgás egy előléptetési teszt volt, kétségbeesett és szokatlan lépésre szánja el magát: megpróbálja titokban visszajuttatni a pénzt, mielőtt a főnöke másnap reggel beér az irodába. Problémáit tetézi, hogy a széf kinyitásához előbb meg kell szereznie annak kulcsát főnöke lakásából, így kénytelen felfogadni Párizs legfurább, és legkiszámíthatatlanabb lakatosát, Hippolyte-ot (Christian Clavier). Stan számára ez az éjszaka hosszúnak ígérkezik.
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
A Lili bárónő a magyar operettirodalom egyik legkedveltebb gyöngyszeme, romantikával, humorral és fülbemászó dallamokkal. A történet középpontjában a büszke arisztokrata hölgy, Lili és a jóképű, de elszegényedett gróf, Illésházy szerelme áll. A gróf álruhában próbálja meghódítani a bárónő szívét, miközben a félreértések egyre újabb bonyodalmakat szülnek. A klasszikus operett minden eleme megtalálható benne: szerelem, intrika, álruhák és nagy kibékülések, nem beszélve az emlékezetes slágerekkel, mint a „Cigaretta-keringő” vagy a „Tündérkirálynő”. A Lili bárónő igazi, szívet melengető színházi élmény, amely generációkat köt össze. Könnyed, elegáns és szórakoztató – egy valódi operettcsemege.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
