Ha címet akarnánk adni a hangversenynek, ezt írhatnánk: Óda a szabadsághoz és a hősiességhez. A műsorban szereplő három mű egy évtized leforgása alatt keletkezett: a zongoraverseny 1800-ban, az Eroica szimfónia 1805-ben, az Egmont nyitány pedig 1809-ben.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. január 23. csütörtök, 19:30
MŰSOR
Beethoven: Egmont nyitány
Beethoven: III. c-moll zongoraverseny
Beethoven: III. (Eroica) szimfónia
KÖZREMŰKÖDIK
Frankl Péter (zongora)
VEZÉNYEL
Csaba Péter
Ha címet akarnánk adni a hangversenynek, ezt írhatnánk: Óda a szabadsághoz és a hősiességhez. A műsorban szereplő három mű egy évtized leforgása alatt keletkezett: a zongoraverseny 1800-ban, az Eroica szimfónia 1805-ben, az Egmont nyitány pedig 1809-ben. Beethoven nagy híve volt a szabadságnak. Az Egmont című dráma, amelyhez kísérőzenét írt, egy elnyomott nép szabadságharcáról és a vele szemben álló zsarnoki hatalomról szól. A III. szimfónia azzal a céllal készült, hogy Napóleont, a francia forradalom beteljesítőjét ünnepelje, amikor azonban kiderült róla, hogy maga is uralkodó akar lenni és császárrá koronáztatta magát, Beethoven mélységesen felháborodva megváltoztatta a mű címét és ajánlását, így kapta a Hősi szimfónia (Sinfonia Eroica) címet. A c-moll zongoraverseny kezdő témáját egyes zenetudósok francia eredetű indulózenének nevezik. Ennek a versenyműnek már semmi köze nincs a közelmúlt csevegő hangulatú zongoraversenyeihez. A zongora monológja, amellyel a lassú tétel kezdődik, mintha azt üzenné a zenekarnak: tartsd tiszteletben önállóságomat és akkor, később majd muzsikálhatunk együtt. A zongoraverseny szólistája, Frankl Péter 80. életévén túl is rendszeresen koncertezik, kamarazenét játszik és minden fellépésével új és új örömet szerez hallgatóinak.
Pirkó, a kiscica izgatottan várja születésnapját. A torta mellé egy csodálatos piros esernyővel is megajándékozzák a szülei. Rögtön ki is próbálná – ám sehol egy felhő, hétágra süt a nap. Azért biztos, ami biztos, mégis magával viszi a piros esernyőt, hogy legalább megmutassa barátainak. Jól is teszi – hamarosan kiderül, mi mindenre jó egy ilyen szép esernyő. S mire a nap véget ér, új barátokra is szert tesz, összeköti az erdő különféle lakóit, és azt is megtapasztalja, milyen jó másokon segíteni.
Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája volt – szenvedélyes művész, az operettszínpadok királynője. Mégis, hamis vádak alapján koncepciós per áldozata lett, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét máig nem rehabilitálták. Olt Tamás zenés életrajzi tragikomédiája árnyalt képet ad egy legendás nő sorsáról – és rajta keresztül egy egész korszakról. A darab középpontjában az idősödő, vidékre száműzött Fedák áll, aki visszatekint életének kulcspontjaira: pályájának diadalaira, viharos kapcsolatára Molnár Ferenccel, a kegyvesztettségre és a méltatlan tárgyalásra. A látványos, zenés előadás csillogó operettslágerekkel és személyes tragédiákkal meséli el egy ikon felemelkedését és elfeledését.
Halász Judit színészi pályafutásával párhuzamosan új műfajt teremtett előadóművészként. Magyar költők verseit évtizedek óta énekli – a magyar könnyűzene legjobbjainak megzenésítésében – méghozzá gyermekeknek. Generációk nevelkedtek fel lemezeinek hallgatása közben.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
