Ha címet akarnánk adni a hangversenynek, ezt írhatnánk: Óda a szabadsághoz és a hősiességhez. A műsorban szereplő három mű egy évtized leforgása alatt keletkezett: a zongoraverseny 1800-ban, az Eroica szimfónia 1805-ben, az Egmont nyitány pedig 1809-ben.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. január 23. csütörtök, 19:30
MŰSOR
Beethoven: Egmont nyitány
Beethoven: III. c-moll zongoraverseny
Beethoven: III. (Eroica) szimfónia
KÖZREMŰKÖDIK
Frankl Péter (zongora)
VEZÉNYEL
Csaba Péter
Ha címet akarnánk adni a hangversenynek, ezt írhatnánk: Óda a szabadsághoz és a hősiességhez. A műsorban szereplő három mű egy évtized leforgása alatt keletkezett: a zongoraverseny 1800-ban, az Eroica szimfónia 1805-ben, az Egmont nyitány pedig 1809-ben. Beethoven nagy híve volt a szabadságnak. Az Egmont című dráma, amelyhez kísérőzenét írt, egy elnyomott nép szabadságharcáról és a vele szemben álló zsarnoki hatalomról szól. A III. szimfónia azzal a céllal készült, hogy Napóleont, a francia forradalom beteljesítőjét ünnepelje, amikor azonban kiderült róla, hogy maga is uralkodó akar lenni és császárrá koronáztatta magát, Beethoven mélységesen felháborodva megváltoztatta a mű címét és ajánlását, így kapta a Hősi szimfónia (Sinfonia Eroica) címet. A c-moll zongoraverseny kezdő témáját egyes zenetudósok francia eredetű indulózenének nevezik. Ennek a versenyműnek már semmi köze nincs a közelmúlt csevegő hangulatú zongoraversenyeihez. A zongora monológja, amellyel a lassú tétel kezdődik, mintha azt üzenné a zenekarnak: tartsd tiszteletben önállóságomat és akkor, később majd muzsikálhatunk együtt. A zongoraverseny szólistája, Frankl Péter 80. életévén túl is rendszeresen koncertezik, kamarazenét játszik és minden fellépésével új és új örömet szerez hallgatóinak.
Falusi Mariann sokoldalú énekesnőként a pop mellett a jazz műfajában is aktív: rendszeresen dolgozott együtt Presser Gáborral. Szólóestjein gyakran jazz-átiratokat és saját feldolgozásokat ad elő.
Cyrano de Bergerac, a francia hadsereg kadétja tehetséges ember. Nagyon jól vív és különös tehetsége van a költészethez is. Egy csomó ellensége van, és legalább ugyanennyi barátja is. Mégis magányos. Ez talán azért van, mert Cyrano az átlagosnál jóval nagyobb orral született, és emiatt – legalábbis ő meg van győződve róla – taszítja a nőket. Őt amúgy is csak egyvalaki érdekli, Roxane, a gyönyörű bölcsészlány, akit meg Christian, a gyönyörű vidéki fiú izgat, ez az érdeklődés viszont már kölcsönös.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
