Márai Sándor
ZENDÜLŐK
A regény motívumainak felhasználásával a színpadi változatot Gyarmati Kata írta
„Az élet elől menekültünk, mely csaknem elviselhetetlen volt már akkor, az élet elől, mely hastífusz volt és hazugság...“ Márai Sándor
Rendező: Vidovszky György
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2010. május 22. szombat, 19:00
A Bárka Színház „ifjúsági sorozatának“ (A Pál utcai fiúk, A Legyek ura, Iskola a határon, Istentelen ifjúság) legújabb darabja Márai Sándor 1934-1937 között írt Zendülők című regénye alapján készül - a korábbi előadásokban megismert és kipróbált alkotógárdával.
Az első világháború végén játszódó történet négy, érettségi előtt álló fiúról szól, akik sértődötten, félelemmel telve fellázadnak a felnőttek torz és hazug világa ellen: kigúnyolják, meglopják, becsapják őket. Infantilis és igazából ártalmatlan játékaikkal az utolsó nagyívű és elegáns tettet hajtják végre az összeomlás előtt álló világban. Céljuk nem a jövő megváltoztatása, azt befolyásolni nincs módjuk: néhány hét múlva ők is bevonulnak, és valószínűleg a haza hőseként esnek majd el valamelyik fronton. A maguk szabta szabályok mentén ellenvilágot teremtenek, amit az önmagukkal foglalkozó, vak felnőttek szinte nem is érzékelnek. Szövetségük lényege, hogy bármit tesznek is, az mentes legyen az erőszaktól, az őnzéstől, az álnokságtól, vagyis mindattól, ami a felnőttek zűrzavaros világát élteti, és amibe egyáltalán nem óhajtanak tartozni. Makacsul őrzött gyermeki függetlenségüket lassan észrevehetően mégis át- átszövi a csalás, az árulás, a származásból adodó felodhatatlan feszültség. Az engedékenységből bandába befogadott egyetlen felnőtt pedig végképp kiszolgáltatja őket, és váratlanul az erőszak és perverzió csapdájában találják magukat.
A Zendülők olyan fiatalokról szól, akiktől elvették a jövőt, akiket a világot irányító felnőtt generációk - önös érdekeiket szem előtt tartva - meglopnak, kihasználnak. A világösszeomlást a regény eredeti körülményei szerint az első világháború Magyarországa jelenti. A közeledő végjáték veszélye más korokban, másképp ismétlődik, csak a fiatalok helyzete azonos: kiszolgáltatottak és félnek.
Az előadáshoz feldolgozó drámafoglalkozás is kapcsolódik.
Az EGY ÉLETEM sorozatban ismert művészek mesélnek életükről, a sorsfordító pillanatokról és azokról a történetekről, amelyek igazán meghatározták őket. Ezúttal Szinetár Dóra mesél az életéről, a számára meghatározó pillanatokról és történetekről. A forgatókönyvet itt valóban az élet írja.
XXIV. Fridolin nem túl jó uralkodó: szeret színházba járni, élvezi az életet, és komolytalan a gondolkodása – nem csoda, ha megbuktatják. Hogy ki jön a helyére? Egy sárgarépa a veteményesből, egy szimpla gyökér, aki magát Répakirálynak nevezi, és akit, ki tudja, miért, rögvest mindenki istenít.
A Lili bárónő a magyar operettirodalom egyik legkedveltebb gyöngyszeme, romantikával, humorral és fülbemászó dallamokkal. A történet középpontjában a büszke arisztokrata hölgy, Lili és a jóképű, de elszegényedett gróf, Illésházy szerelme áll. A gróf álruhában próbálja meghódítani a bárónő szívét, miközben a félreértések egyre újabb bonyodalmakat szülnek. A klasszikus operett minden eleme megtalálható benne: szerelem, intrika, álruhák és nagy kibékülések, nem beszélve az emlékezetes slágerekkel, mint a „Cigaretta-keringő” vagy a „Tündérkirálynő”. A Lili bárónő igazi, szívet melengető színházi élmény, amely generációkat köt össze. Könnyed, elegáns és szórakoztató – egy valódi operettcsemege.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
