Jószerencsét!
OBERON TÁRSULAT
DRÁMAI FELTÁRÁS BÁNYÁSZDALOKKAL, VISSZARABLÁSSAL ÉS (MEG)FEJTÉSSEL
OBERON TÁRSULAT
DRÁMAI FELTÁRÁS BÁNYÁSZDALOKKAL, VISSZARABLÁSSAL ÉS (MEG)FEJTÉSSEL
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. február 27. péntek, 19:00
JÓ SZERENCSÉT!
A fenti címmel 2023. augusztus 31-én Pécs-Vasason mutattuk be a bányászat témájával foglalkozó előadásunkat. A helyszínünk a lezárt Petőfi-akna „gépház” elnevezésű tere volt.
A történelmi emlékezetből, a színészek improvizációból, bányász zenei hagyományokból alkotott elegyet hosszú gyűjtő/kutatómunka előzte meg. Megpróbáltuk a bányászattal kapcsolatos kulturális örökséget úgy megfogalmazni, hogy az érintettek és a témát egyáltalán nem ismerők is hiteles, jelenidejű, érvényes előadás-élményben részesüljenek.
Új fiú kerül a brigádba, aki próbál megfelelni az elvárásoknak; vájvég, visszarablás, th-vas, bumli, kanyarbafúró – a rengeteg újdonság, a bányamester elvárásai és a fiatal házasélet között melyik út vezet a felszínre? Persze, mindent felülír a legvégső kérdés: „Vajon a bezárt bányák világa az én világom lesz-e?”
két kritika-részlet:
Balogh Robert, szabadpecs.hu/
„Az előadás leghatásosabb részét a kórusban előadott bányászdalok jelentették. Gyönyörűen szólaltak meg több szólamban ebben a különös akusztikájú épületben. Nem csoda, hogy a nézőtéren előttem ülő egykori bányász és a felesége többször is sírtak az előadás közben. Ákli Krisztián színházi látomásának erejét a bányászati tevékenység színpadi megjelenítése adta. A fizikai színházat megidéző plasztikussággal a dobogók keretét (szakszóval a trepnit és a trepni tetejét) használták a színészek arra, hogy megjelenítsék avájatot és a vájatvéget, mindezt úgy, hogy a trepnikből trapéz alakban építkeztek a bánya kevés fényét megidéző világításban. A jelenetek dinamikája, koreográfiája, a szuggesztív zenefelmutatta a színház erejét, szinte nulla költségvetésből bányát és bányaomlást varázsoltak.”
Harka Éva, masfelmetertavolsag.blog.hu/
„Mihez kezdhetünk ezzel az örökséggel? Hogyan lehet tisztességben megtartani úgy, hogy lassan az utolsó egykori mecseki bányászok meséltek? Mit tehetünk, hogy ne csak mese maradjon ez, hanem át is érezzük? Kezdetnek szerintem talán lehetne még több Jószerencsét! előadás.”
SZEREPLŐK
FERI........................................................................................................................ ARATÓ MÁTÉ m.v.
ADÉL....................................................................................................................... MARTOS HANGA
ENDRE, CSEHTAMÁS, KLUBVEZETŐ.................................................................. LŐRINCZ SÁNDOR
FINOMKEZŰ, LALIBÁ, ZOLIBÁ, SZÖLLŐSI ELVTÁRS, KISENDRE..................... GYÖRGY ZOLTÁN DÁVID m.v.
ERZSI, KAROLINA, ÉVIKE, ELVTÁRSNŐ, MV...................................................... GÁL ÉVA
MÁTYÁS................................................................................................................. TATAI GERGŐ
BINYÓ, ELVTÁRS................................................................................................... AGÓCS ANDOR
LACIKA, FERIKE..................................................................................................... MARTOS KENDE
BÁNYAMESTER...................................................................................................... INHOF LÁSZLÓ
ALKOTÓK
ZENE: EKLICS DÁNIEL
KONZULENS: DR. BÁNKUTI GÁBOR
TECHNIKA: TÓTH PÉTER, BUDAI KORNÉL
JELMEZ/KELLÉK: SZIJÁRTÓ ÉVA
ASSZISZTENS: HULLAY VIKTÓRIA
ÍRÓ-RENDEZŐ: ÁKLI KRISZTIÁN
AZ ELŐADÁS A DÉRYNÉ PROGRAM TÁMOGATÁSÁVAL VALÓSULT MEG. AZ ALKOTÓK KÖSZÖNETET MONDANAK A JANUS EGYETEMI SZÍNHÁZNAK, A SZENT BORBÁLA EGYESÜLETNEK, A VASASÉRT EGYESÜLETNEK, A BÉKE EGYESÜLETNEK, SZOKOLY KÁROLYNAK, DR. GŐZSY ZOLTÁNNAK AZ ELŐADÁS MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ NYÚJTOTT SEGÍTSÉGÜKÉRT.
Egy ház tele tájképekkel és csendéletekkel. Egy ház, amelynek hatalmas ablakán keresztül a kommunizmus mementói, a blokkok látszanak. Egy ház, amelyben a melankólia ugyanúgy helyet kapott, mint a valóságosnak tetsző álomképek. Egy ház, amely bontásra vár…
Závada Pál Egy piaci nap című színpadi műve 1946-ban, a második világháborút követő-en, egy fiktív alföldi faluban játszódik, és egy megtörtént, tragikus pogrom eseményeit dolgozza fel. A darab középpontjában egyetlen nap – a „piaci nap” – áll, amely alatt a falu antiszemita indulatokkal fűtött közössége brutális erőszakkal sújt le zsidó túlélőkre.
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!