A Jelenetek egy kivégzésből című dráma központi alakja Galactia, a velencei festőnő, akit a dózse azzal bíz meg, hogy megörökítse a lepantói csatát. Galactia azonban öntörvényű művész, aki a "fényes diadalt" szörnyű mészárlásnak tekinti és akként is ábrázolja.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2013. március 5. kedd, 19:00
Határon túli színházak vendégjátékai
Howard Barker: Jelenetek egy kivégzésből - színmű
Fordította: Julián Ria
A Nagyváradi Szigligeti Színház vendégjátéka.
A Jelenetek egy kivégzésből című dráma központi alakja Galactia, a velencei festőnő, akit a dózse azzal bíz meg, hogy megörökítse a lepantói csatát (1571- az Oszmán Birodalom ellen vívott háborúk egyik híres tengeri csatája, melynek során a Velencei Köztársaság, az V. Piusz pápa által vezetett Pápai Állam Spanyolország, a Genovai Köztársaság, a Savoyai Hercegség és a Máltai Lovagrend szövetsége döntő csapást mért az oszmán flottára). Galactia azonban öntörvényű művész, aki a "fényes diadalt" szörnyű mészárlásnak tekinti és akként is ábrázolja.
A képet a megrendelők egy "előre kitervelt, obszcén provokációnak" tartják. Galactiát bebörtönzik, és a szeretőjét, Carpetát bízzák meg egy "ellenfestmény" megalkotásával. "Az állam műalkotásokat rendel. Mekkora szabadsága van ebben az esetben a művészenek? Viszonyulhat-e kritikusan a hatalomhoz, amikor azt kérik tőle, hogy dicsőítse, ünnepelje azt? Lehet-e úgy ábrázolni egy jelentős tengeri csatát, amely "megmentette" Európát, mint egy közönséges mészárlást? A megrendelés nem csak a témát határozza meg, egy adott látásmódot is a művészre kényszerít? Csak a tudását vagy a lelkiismeretét is megvásárolják?"
(Theodor Christian Popescu rendező)
Ügyelő: Joó Emília
Világosító: Nosz Botond
Hangosító: Zsurka József
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk!
Howard Barker engedélyét a Hofra Kft. és a Judy Daish&Assoc. Ltd. közvetítette.
A fent és a lent ellentétére épülő televíziós komédia-sorozat után itt a színpadi változat, melyben az immár kultikus karakterek tovább űzik szenvedélyeiket, ki a pénz, ki a szoknyák irányában.
Závada Pál Egy piaci nap című színpadi műve 1946-ban, a második világháborút követő-en, egy fiktív alföldi faluban játszódik, és egy megtörtént, tragikus pogrom eseményeit dolgozza fel. A darab középpontjában egyetlen nap – a „piaci nap” – áll, amely alatt a falu antiszemita indulatokkal fűtött közössége brutális erőszakkal sújt le zsidó túlélőkre.
Egy ház tele tájképekkel és csendéletekkel. Egy ház, amelynek hatalmas ablakán keresztül a kommunizmus mementói, a blokkok látszanak. Egy ház, amelyben a melankólia ugyanúgy helyet kapott, mint a valóságosnak tetsző álomképek. Egy ház, amely bontásra vár…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
