Egy zárt közösség valahol Európában, ahol a férfiak hozzák a törvényeket. Ők döntik el, mi helyes, mi nem. A nők dolga, hogy tiszteljék, szolgálják és feltétel nélkül elfogadják ezt a világot és azt az omnipotens Istent, akit a férfiak saját képmásukra fabrikáltak. Ez a közösség nem felejt, és nem bocsát meg. És nem fogadja be az idegeneket.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. január 25. vasárnap, 19:00
Lars von Trier – David Pirie – Peter Asmussen: Hullámtörés
Lars von Trier, David Pirie és Peter Asmussen forgatókönyve alapján színpadra alkalmazta: Vivien Nielsen
A szöveget gondozta: Bíró Bence
Bess születése óta a közösség tagja, és bár mindenki tudja róla, hogy jólelkű, istenfélő, segítőkész lány, de belső szabadságát, impulzivitását, szélsőségesen megélt érzelmeit képtelenek elfogadni, inkább infantilizálják és mentális betegként tekintenek rá. Éppen ezért borzolja annyira a kedélyeket Jan felbukkanása. Számukra érthetetlen, hogy egy egészséges férfi hogyan tekinthet teljes értékű emberként, vonzó nőként Bessre. Az olajfúrótornyon dolgozó idegen ráadásul szabadgondolkodó, tehát veszélyt jelent.
Jant, lenyűgözi a lány autonóm lénye, Bess pedig életében először szerelmes lesz. Határtalanul és túláradóan. Mindent ennek az érzésnek rendel alá. Nincsenek kétségei. Jan az alfa és az ómega. Jan kedvessége, könnyedsége, szókimondása és a köztük lévő erős szexuális vonzalom és intimitás felszabadítóan hat Bessre. Életében először valaki olyannak fogadja el, amilyen. De letelnek a mézeshetek, és Jannak vissza kell menni az olajfúrótoronyra. Bess összeomlik, és könyörög Istenhez, hogy hozza vissza hozzá Jant. De ez az Isten kegyetlen, éppúgy, mint a közösség, ami létrehozta őt.
„A Hullámtörés egy mese, amiben a tisztaszívű leány feláldozza magát, hogy megváltsa a halálból a szerelmét. Ugyanakkor a nőket alacsonyabb rendű entitásnak tekintő patriarchális társadalmi berendezkedés, a vallási téboly, az idegengyűlölet kritikája. De ami számomra a legfontosabb: egy női Krisztus-történet, aminek nem is az a legfőbb kérdése, hogy Bess szent vagy őrült, mert a kettő megfér egymás mellett, hanem az, hogy miért olyan nehéz jól szeretni. Milyen határokat lép át Bess és Jan? Vajon – egyénileg és társadalmilag – felelősek vagyunk mások döntéseiért?” Szenteczki Zita
Bemutató: 2025. május 3. szombat
Az előadás hossza: kb. 2 óra 20 perc (egy szünettel)
AZ ELŐADÁS 16 ÉVEN ALULIAKNAK NEM AJÁNLOTT!
Az előadás a Nordiska ApS, Copenhagen engedélyével jött létre,
a magyarországi jogok kezelője a West End Theatre Agency Kft.
Fotók: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasok!
Fotó: Bede Kincső
Plakát: Visnyai Zoltán
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
Cyrano de Bergerac, a francia hadsereg kadétja tehetséges ember. Nagyon jól vív és különös tehetsége van a költészethez is. Egy csomó ellensége van, és legalább ugyanennyi barátja is. Mégis magányos. Ez talán azért van, mert Cyrano az átlagosnál jóval nagyobb orral született, és emiatt – legalábbis ő meg van győződve róla – taszítja a nőket. Őt amúgy is csak egyvalaki érdekli, Roxane, a gyönyörű bölcsészlány, akit meg Christian, a gyönyörű vidéki fiú izgat, ez az érdeklődés viszont már kölcsönös.
Závada Pál Egy piaci nap című színpadi műve 1946-ban, a második világháborút követő-en, egy fiktív alföldi faluban játszódik, és egy megtörtént, tragikus pogrom eseményeit dolgozza fel. A darab középpontjában egyetlen nap – a „piaci nap” – áll, amely alatt a falu antiszemita indulatokkal fűtött közössége brutális erőszakkal sújt le zsidó túlélőkre.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
