3
Himnusz a végtelenhez
Műsor: Mozart: „Serenata Notturna”, D-dúr szerenád K.239 / Mozart: B-dúr fagottverseny K.191 / Schubert: 8. (h-moll) „Befejezetlen” szimfónia D.759
több
Jegyvásárlás
Műsor: Mozart: „Serenata Notturna”, D-dúr szerenád K.239 / Mozart: B-dúr fagottverseny K.191 / Schubert: 8. (h-moll) „Befejezetlen” szimfónia D.759
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. május 27. kedd, 19:00
Közreműködik: Vitányi József – fagott / Kodály Filharmonikusok
Vezényel: Bényi Tibor
Wolfgang Amadeus Mozart D-dúr szerenádja, vagy népszerűbb nevén a Serenata notturna a divertimento műfaj igazi gyöngyszeme. A darab 1776 januárjában, Salzburgban keletkezett, de rendeltetését nem ismerjük, lehetséges, hogy újévi ajándéknak szánta a szerző. A három tételt megszólaltató kettéosztott hangszeres együttes a barokk concertók gyakorlatát idézi, de hangulatában a gondtalan játék és kedves humor nyilvánul meg. A partitúrában két hegedű, brácsa és nagybőgő játszik szóló szerepkörben, ezzel áll szemben a timpanival (üstdob) kiegészített vonóskar. A nyitó Induló éppúgy, mint a záró Rondeau az éjszakai muzsikálás külső formáit is hitelesen jeleníti meg, ahol az elvonuló muzsikusok élethű ábrázolása érdekében egy népszerű, egykor közismert bécsi utcai nóta hangjait is felidézi Mozart. A szólisták csoportja a második, Menuetto tétel középrészében jut önálló szerephez.
Mozart B-dúr fagottversenye (K. 191) a repertoár legjelentősebb műve, amely a hangszer lírai kifejező erejét, virtuóz briliáns képességét egyaránt bemutatja. Az 1774-ben befejezett művet valószínűleg Giuseppe Ferlendis rendelte meg, aki a salzburgi udvari zenekar kiemelkedő muzsikusa volt abban az időben. Első tétele lendületes és pezsgő, tele vidám energiával. A nyitótéma könnyed és ritmikus, ami lehetőséget ad a fagottnak, hogy megmutassa mozgékonyságát és lírai képességeit. A szólista és a zenekar szinte társalgási jellegű párbeszédet folytat egymással. A második tétel – kontrasztban az elsővel – mélyen expresszív és lélekbemarkoló. Zenekari kísérete gyengéd és finom, támogatja a szólista érzelmi kifejezését. Az Allegro finálé lendületes örömteli befejezéshez juttatja a művet. Mozart hangszerelése a szólista és a zenekar közötti játékos párbeszédekkel biztosítja, hogy a fagott végig az előtérben maradjon.
Noha Franz Schubert a tragikusan rövid életű komponisták közé tartozik, 8. (h-moll) szimfóniájának befejezetlensége mégsem ezzel a körülménnyel magyarázható. Bár maradtak fenn a mű folytatáshoz készült vázlatai, mégis valószínűbbnek látszik, hogy Schubert az első két tételt zeneileg és hangulatilag is teljesnek érezte, és nem törekedett a tovább-komponálásra. Az 1822-es keltezésű Befejezetlen szimfóniát szokás a zeneirodalom első romantikus szimfóniájának is tekinteni, mivel a klasszikus szonátaforma szigorú keretei között inkább a lírai, személyes impulzusokra helyezi a hangsúlyt. Hangszerelése sem kizárólag a funkcionalitáshoz kötött, hanem különböző hangszín-kombinációik révén a romantika hangzásvilágát előlegezi meg. A szimfónia bemutatására a szerző halála után harminchét évvel, a bécsi Hofburgban került sor. Első, Allegro moderato tételében a mélyvonósok nyitó ütemei után a főtéma a fafúvósoknál szólal meg, majd a rezignáltan melodikus melléktéma a csellókon bontakozik ki. A szonátaforma szabályai szerint zajló építkezés folyamán váratlan drámai mozzanatok is következnek, majd a visszatérést követően az indító basszustéma fejezi be a tételt. A második, Andante con moto tétel derűsebb, mozgalmasabb, mint az előző. Idilli hangulatot, békés nyugalmat áraszt. Kamarazenei jellegét ünnepélyes hangú zenekari kontrasztok tagolják, hogy aztán emelkedett nyugalomban érjen véget a befejezetlenségében is lekerekített és egységes remekmű.
– baljos –
Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája volt – szenvedélyes művész, az operettszínpadok királynője. Mégis, hamis vádak alapján koncepciós per áldozata lett, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét máig nem rehabilitálták. Olt Tamás zenés életrajzi tragikomédiája árnyalt képet ad egy legendás nő sorsáról – és rajta keresztül egy egész korszakról. A darab középpontjában az idősödő, vidékre száműzött Fedák áll, aki visszatekint életének kulcspontjaira: pályájának diadalaira, viharos kapcsolatára Molnár Ferenccel, a kegyvesztettségre és a méltatlan tárgyalásra. A látványos, zenés előadás csillogó operettslágerekkel és személyes tragédiákkal meséli el egy ikon felemelkedését és elfeledését.
Halász Judit színészi pályafutásával párhuzamosan új műfajt teremtett előadóművészként. Magyar költők verseit évtizedek óta énekli – a magyar könnyűzene legjobbjainak megzenésítésében – méghozzá gyermekeknek. Generációk nevelkedtek fel lemezeinek hallgatása közben.
New York város alpolgármestere tízéves házassági évfordulója alkalmából baráti vacsorát rendez. A vendégségbe érkező házaspárok estéjét azonban jelentősen megnehezíti, hogy az ünnepeltek eltűntek, a személyzet házon kívül van, a vacsora sehol, az emeleten pedig lövések dördülnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
