Tasnádi István Héraklész mítoszából írt új darabot, kifejezetten a Bábszínház társulata számára. A legendás hős (ma úgy mondanánk: szuperhős), Héraklész és hétköznapi halandó féltestvére, Iphiklész történetén keresztül a mitológia eszköztárával, de a mai gyerekek nyelvén beszél bátorságról, hősiességről, kiválasztottságról, elbizakodottságról, testvérféltékenységről és testvéri szeretetről.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
HELLÓ, HÉRAKLÉSZ!
Ajánlott életkor: 10+
120 perc, 1 szünettel
„Tudjátok, ki vagyok én?! Hallottatok már a világ legnagyobb hőséről, Héraklészről? És úgy, hogy Herkules? Herki? NEM Herki! Egy görög srácról van szó, úgyhogy maradjunk a Héraklésznél! Na, szóval ez a Héraklész - nem én vagyok. Csak majdnem. Én vagyok a féltesója, a nevem Iphiklész. Majdnem egyidősek vagyunk, úgyhogy egy ideig ikreknek is néztek minket. Mondjuk nem túl sokáig. A tesóm eléggé kipattintotta magát, és akkor... Mindegy, majd meglátjátok. Én egy egyszerű földi halandó vagyok, pont mint ti. A bátyám viszont egy igazi sztár, egy félisten! Rá van akadva a hőstettekre. Például már a bölcsőben megmentette az életemet.”
Tasnádi István Héraklész mítoszából írt új darabot, kifejezetten a Bábszínház társulata számára. A legendás hős (ma úgy mondanánk: szuperhős), Héraklész és hétköznapi halandó féltestvére, Iphiklész történetén keresztül a mitológia eszköztárával, de a mai gyerekek nyelvén beszél bátorságról, hősiességről, kiválasztottságról, elbizakodottságról, testvérféltékenységről és testvéri szeretetről.
Szereposztás:
AMPHITRÜÓN, király.................................................................................. PETHŐ Gergő
ALKMÉNÉ, a felesége................................................................................ KOVÁCS Judit
IPHIKLÉSZ, a fiuk, királyfi........................................................................... SZOLÁR Tibor
HÉRAKLÉSZ, Iphiklész féltestvére.............................................................. BARNA Zsombor
MEGARA, szomszéd királylány................................................................... PÁJER Alma Virág
EURÜSZTHEUSZ, szomszéd királyfi.......................................................... MÁRKUS Sándor
LÍNOSZ, pajdagógosz; PÁSZTOR; KHARÓN, az Alvilág révésze.............. HANNUS Zoltán
HIPPOLÜTÉ, hercegnő............................................................................... SPIEGL Anna
ZEUSZ, főisten............................................................................................ ÁCS Norbert
PERSZEUSZ............................................................................................... L. NAGY Attila e. h.
GANÜMÉDÉSZ, Zeusz kísérői.................................................................... SZEKERES Máté e. h.
DIONÜSZOSZ............................................................................................. CSERNÁK Norbert e. h.
HÉRA, főistenné.......................................................................................... ELLINGER Edina
Író: Tasnádi István
Dramaturg: Pallai Mara
Konzulens: Dr. Karsai György
Díszlettervező: Zöldy Z Gergely
Jelmez- és bábtervező: Michac Gábor
Mozgás: Fejes Kitty
Zene: Varga Vince
Animációk: Varga Vince, Szapu Dániel
Fénytervező: Szondi György
Rendezőasszisztens: BÁNKY Eszter
Rendező: Tengely Gábor
Egy ház tele tájképekkel és csendéletekkel. Egy ház, amelynek hatalmas ablakán keresztül a kommunizmus mementói, a blokkok látszanak. Egy ház, amelyben a melankólia ugyanúgy helyet kapott, mint a valóságosnak tetsző álomképek. Egy ház, amely bontásra vár…
Can Themba Az Öltöny című klasszikusát, Mothobi Mutloatse adaptációját felhasználva, magyarországi ősbemutatóként állítja színpadra Balázs Zoltán. A 2026. június 26-án bemutatásra kerülő kortárs jazz-opera zeneszerzője Kovács Adrián. A jazz elemeit a klasszikus operai hagyományokkal ötvöző új zenei alkotás, amely a világirodalom egyik legismertebb dél-afrikai szerzőjének novellájából készült átdolgozáson és librettón alapszik, a METTRIN és a Maladype együttműködésében valósul meg a Louis Armstrong Nemzetközi Jazz Fesztivál nyitóelőadásaként.
Závada Pál Egy piaci nap című színpadi műve 1946-ban, a második világháborút követő-en, egy fiktív alföldi faluban játszódik, és egy megtörtént, tragikus pogrom eseményeit dolgozza fel. A darab középpontjában egyetlen nap – a „piaci nap” – áll, amely alatt a falu antiszemita indulatokkal fűtött közössége brutális erőszakkal sújt le zsidó túlélőkre.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
