Ez a történet 1590-ben játszódik, akkor, amikor a törökök Budán voltak. Állítólag élt is egy Gül Baba nevű török méltóság, aki vallási elöljáró lehetett a budai helytartóságban. Az persze, hogy valóban volt-e lánya vagy tényleg ő volt-e a rózsák atyja, már a legendák homályába vész, de minden történetnek van valamiféle igazságmagva.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2013. december 8. vasárnap, 15:00
Huszka Jenő – Martos Ferenc: GÜL BABA
operett három részben
Huszka életművének csúcsára az 1905-ben bemutatott Gül Babával jutott fel. A Gül Baba megőriz valamit a századvég, s általában a millenniumi időszak történelmi érdeklődéséből: a török hódoltság korát idézi meg.
Gábor diák barátjával, Mujkóval beszökik Gül Baba rózsakertjébe és leszakít egy szál virágot, hogy szerelmének, Leilának adja. A lány nem más, mint a ház urának gyermeke, a rózsa pedig szent. Mindez bizony alaposan megbonyolítja a rózsatolvajok életét...
Ez a történet 1590-ben játszódik, akkor, amikor a törökök Budán voltak. Állítólag élt is egy Gül Baba nevű török méltóság, aki vallási elöljáró lehetett a budai helytartóságban. Az persze, hogy valóban volt-e lánya vagy tényleg ő volt-e a rózsák atyja, már a legendák homályába vész, de minden történetnek van valamiféle igazságmagva.
Darumadár fenn az égen, Borban az igazság, borban a vigasz: ismerős dalok ismerős sorai, a Gül Baba című operett örökzöldjei.
Közreműködik:
Spievla Krisztina, Topolcsányi Laura, Pásztor Máté, Merk László, Fosztó András, Bartus Gergő, Zakar-Bánosi Gábor, Nádas Gábor
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
Egy ház tele tájképekkel és csendéletekkel. Egy ház, amelynek hatalmas ablakán keresztül a kommunizmus mementói, a blokkok látszanak. Egy ház, amelyben a melankólia ugyanúgy helyet kapott, mint a valóságosnak tetsző álomképek. Egy ház, amely bontásra vár…
Závada Pál Egy piaci nap című színpadi műve 1946-ban, a második világháborút követő-en, egy fiktív alföldi faluban játszódik, és egy megtörtént, tragikus pogrom eseményeit dolgozza fel. A darab középpontjában egyetlen nap – a „piaci nap” – áll, amely alatt a falu antiszemita indulatokkal fűtött közössége brutális erőszakkal sújt le zsidó túlélőkre.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
