A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hagyományosan egy nappal Bartók Béla halálának évfordulója előtt tartja évadnyitó hangversenyét, így tisztelegve a „tiszta forrás” zeneszerzőjének munkássága előtt.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. szeptember 25. hétfő, 19:30
ÉVADNYITÓ HANGVERSENY
Műsor:
CLAUDE DEBUSSY: A tenger
MAURICE RAVEL: G-dúr zongoraverseny
***
BARTÓK BÉLA: Concerto, Sz. 116, BB 123
Berecz Mihály zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kovács János
Ezúttal Bartók amerikai emigrációban született remekműve, a Concerto szólal meg, előtte olyan francia alkotók: Debussy és Ravel opusaival, akiknek munkásságát Bartók ismerte és nagyra becsülte. A koncert szólistája, Berecz Mihály a fiatal magyar zongoraművész-generáció egyik legkiválóbb képviselője, a karmester, Kovács János művészete a hazai zeneélet megkérdőjelezhetetlen értéke.
Claude Debussy 1905-ben fejezte be A tenger című három szimfonikus vázlatát, amely nemcsak érzéki szépségű természetpoéziséről nevezetes, de arról is, hogy korának egyik legmodernebb forma- és harmóniavilágú zenekari kompozíciója. A tizenhárom évvel fiatalabb kortárs, Maurice Ravel 1929 és 1931 között keletkezett G-dúr zongoraversenye a mozarti szépségeszmény letisztultságának és kifinomultságának inspirációjában fogant. Egyúttal a kor divatos jazzmuzsikájának hatását is élénken tükrözi, különleges stíluselegyet alkotva. Bartók Béla Concertója Serge Koussevitzky megrendelése nyomán készült a Bostoni Szimfonikus Zenekar számára, bemutatója 1944-ben volt. A számos reprezentatív hangszerszólót és kamarazenei részletet felvonultató, öttételes szimfonikus zenekari mű az alkotói termés egyik legjelentősebb opusa, a honvágy és a hazaszeretet megindító dokumentuma. Az 1997-ben született zongoraművész, Berecz Mihály számos nemzetközi versenyen szerepelt sikerrel, a hetvenegy éves karmester, Kovács János munkáját minden stílus és műfaj területén a legnagyobb szakmai megalapozottság és művészi alázat jellemzi.
Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája volt – szenvedélyes művész, az operettszínpadok királynője. Mégis, hamis vádak alapján koncepciós per áldozata lett, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét máig nem rehabilitálták. Olt Tamás zenés életrajzi tragikomédiája árnyalt képet ad egy legendás nő sorsáról – és rajta keresztül egy egész korszakról. A darab középpontjában az idősödő, vidékre száműzött Fedák áll, aki visszatekint életének kulcspontjaira: pályájának diadalaira, viharos kapcsolatára Molnár Ferenccel, a kegyvesztettségre és a méltatlan tárgyalásra. A látványos, zenés előadás csillogó operettslágerekkel és személyes tragédiákkal meséli el egy ikon felemelkedését és elfeledését.
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
Steigervald Krisztián generációkutató mindenki számára érthetően mutatja be a generációk közti különbségeket, letisztítva az igaztalan sztereotípiákat és rávilágítva a valódi értékekre. Legújabb könyvével, „A Szülői generációk harca – Hogyan értsük meg magunkat?” érkezik a Városmajorba.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
