Agota Kristof: Egy elsurranó patkány című színdarabja kíváló lehetőséget nyújt a műfajok - irodalom, színház, tánc - közötti átjárásra. Külföldön számos alkalommal játszották már. A Nemzeti Színházban ősbemutatóként kerül színre Agota Kristof legjelentősebb drámai műve. Az írónő halálának első évfordulójára szánt előbemutató Kőszegen méltó tisztelgés lehet a helyi kötődésű írónő munkássága előtt.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. december 29. szombat, 19:30
Esterházy Péter így ír a szerzőről:
„Agota Kristof nem magyar szerző, hanem svájci vagy francia, minthogy franciául ír. Azonban az emlékei magyarok, a táj, amit a szemében hordoz, magyar. Ami nem érték vagy érdem – hanem nagyon érdekes. Hogy van egy nem magyar író, aki magyar könyveket ír, hogy messziről nézi valaki ugyanazt, amit mi innét. De ezt csak mellesleg említem. És megkülönböztetett figyelmükbe ajánlom ezt a valakit, Kristóf Ágotát, azaz Agota Kristofot.“
FÖLDES ANNA kritikus így fogalmaz a színdarabról:
“A szerző legérdekesebb és
legeredetibb drámája hatásában kivédhetetlenül erős, szürreális
történelmi játék. A történet párhuzamosan egy lakás nappalijában és egy
börtöncellában játszódik. Különös a kettős személyiségű szereplők,
Brig-Georges, börtönőr és szolga, illetve a bírót és az elítéltet
azonosító Bredumo és Keb páros összetartozása, voltaképpen az elnyomók
és elnyomottak viszonyrendszerét érzékelteti. A hősök leplezni sem
próbálják, hogy a damaszkuszi útról kerültek a színpadra: akik fiatalon
eszmékért lelkesültek, később egymás gyilkosaiként kényszerülnek
szembenézésre. A lazán összefűzött, de egyenként is szuggesztív
cselekménymozzanatok végül is az erőszak és az elnyomás elleni
vádbeszéddé szervesülnek.
Magyarországi bemutató! A Nemzeti Színház, a Gergye Krisztián Társulat, és a Kőszegi Várszínház közös produkciója.
fordította: Takács M. József
Az előadásban elhangzó versek és interjúrészletek: Bódis Kriszta: Ötödik part (Agota Kristof),Térey János: Köztisztaság tér,Scipiades Erzsébet: A kívánság (interjú a Népszavában).
Könnyed, párkapcsolat-gazdagító előadás humorral és rögtönzéssel! „Néha megkérdezik, mi a titka a hosszú házasságunknak. Minden héten kétszer időt szakítunk arra, hogy elmenjünk egy étterembe. Finom, gyertyafényes vacsora, lágy muzsikaszó, tánc. A feleségem kedden megy, én pénteken.” – Henry Youngman Mély igazságokat a párkapcsolatról és pláne a házasságról már sokan fedeztek fel és tették közzé előttünk is. Ezúttal rajtunk a sor.
A Lili bárónő a magyar operettirodalom egyik legkedveltebb gyöngyszeme, romantikával, humorral és fülbemászó dallamokkal. A történet középpontjában a büszke arisztokrata hölgy, Lili és a jóképű, de elszegényedett gróf, Illésházy szerelme áll. A gróf álruhában próbálja meghódítani a bárónő szívét, miközben a félreértések egyre újabb bonyodalmakat szülnek. A klasszikus operett minden eleme megtalálható benne: szerelem, intrika, álruhák és nagy kibékülések, nem beszélve az emlékezetes slágerekkel, mint a „Cigaretta-keringő” vagy a „Tündérkirálynő”. A Lili bárónő igazi, szívet melengető színházi élmény, amely generációkat köt össze. Könnyed, elegáns és szórakoztató – egy valódi operettcsemege.
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
