Egy 19. század eleji, sokgyermekes család története a Sára asszony. Ez a család lehetne akár hétköznapi is, ám kálváriája, s az ezt követő végkifejlet mégis példává, sőt, történelmi jelentőségűvé emeli.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. február 20. csütörtök, 19:00
Döbrentei Sarolta: Sára asszony
A Nemzeti Színház és a marosvásárhelyi Spectrum Színház közös produkciója
Egy 19. század eleji, sokgyermekes család története a Sára asszony. Ez a család lehetne akár hétköznapi is, ám kálváriája, s az ezt követő végkifejlet mégis példává, sőt, történelmi jelentőségűvé emeli.
Sára asszony és férje György, Misikét, hetedik gyermeküket temetik. Sára fásult, György összeomlott. A gyermekáldás bősége eddig végeláthatatlan tragédiába fulladt. A tiszteletes vigasztaló szavai gépies és öncélú védőbeszédekké silányulnak, az Úr kegyelemteljes hatalma gyilkos súlyként nehezedik a világra, az orvos tehetetlensége pedig, mintha visszájára fordítaná a segíteni akarást, szinte meghívja a halált, hogy megállapíthassa: ember itt nem tehet semmit.
És ekkor, mintha csak parancsszóra, megérkezik Demeter Bendegúz, a felvilágosult fiatalember, a tiszteletes unokaöccse, aki büszkén vállalja ateista voltát. A fiatal lázadó jelenléte és szavai végleg ellehetetlenítik hitében Sára asszonyt. György még küzd, de a „pallón átsuhanó” boszorkányság szelleme, ösztönös, pogány gondolatok felé űzik a családot. Az istentelenség teret hódít a faluban, Sára asszony nyíltan bevallja, ő már nem hisz. Harcot vív önmagával és környezetével is, érvényes válaszokat keresve gyümölcstelennek tűnő élete romjain. Azután ismét áldott állapotba kerül, de már a temetésre is készül, hiszen elkerülhetetlennek tartja az elkövetkező sorscsapást.
De vajon ki lesz az új jövevény? A válasz szentesíti az újjászülető hitet, Arany János személyében.
Döbrentei Sarolta számos sikeres nagyjáték- és tévéfilm forgatókönyvének elkészítésében vett részt. Dramaturgként dolgozott többek között a Kincsem és a Liza, a rókatündér című filmekben.
Szereplők:
Sára, negyvenes asszony: Söptei Andrea
György, ötven éves férfi: Szarvas József
Demeter Mór, lelkipásztor, huszonöt éves férfi: Berettyán Sándor
Bözsi néni, hatvan éves asszony: Szász Anna m.v.
Erzsike, huszonnyolc éves nő: Márton Emőke-Katinka m.v.
Miksai Tibor doktor, negyven éves férfi: Tatai Sándor m.v.
Demeter Boldizsár diák, húsz éves fiatalember: Ruszuly Ervin m.v.
Idős lelkipásztor: Varga József
Prímás: Kiss B. Ádám m.v.
Táncosok: Sosovicza Fanni m.v.
Bodnár Dániel m.v.
Díszlettervező: Székely László
Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias
Dramaturg: Verebes Ernő
Rendezőasszisztens: Herpai Rita
Rendező: Vidnyánszky Attila
A fent és a lent ellentétére épülő televíziós komédia-sorozat után itt a színpadi változat, melyben az immár kultikus karakterek tovább űzik szenvedélyeiket, ki a pénz, ki a szoknyák irányában.
Csuja Imre merész kalandra vállalkozik: először áll ki a színpadra, hogy az életéről meséljen. A Jászai Mari-díjas, érdemes művész az EgyÉletem életrajzi stand up sorozatban olyan kollégáihoz csatlakozik, mint Mucsi Zoltán, Thuróczy Szabolcs, Borbély Alexandra vagy Nagy Ervin.
Halász Judit színészi pályafutásával párhuzamosan új műfajt teremtett előadóművészként. Magyar költők verseit évtizedek óta énekli – a magyar könnyűzene legjobbjainak megzenésítésében – méghozzá gyermekeknek. Generációk nevelkedtek fel lemezeinek hallgatása közben.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
