A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. december 22. vasárnap, 19:00
Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan
kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Karácsony este a szülők díszítik a szalonban felállított hatalmas fát. A testvérek, Marika és Frici civakodása még a fa körül sem szűnik meg. Sorra érkeznek a meghívott gyerekek, barátságok kötődnek, a fiúk borsot törnek a kis lányok orra alá. Megkezdődik az ajándékok átadása. Rengeteg kedves játék, mesefigura, báb van a fa alatt levő díszes dobozokban. Késve betoppan a gyerekek mókás keresztapja, Drosselmeyer bácsi, aki különleges, felújított játékokat hozott a zsákjában. Marikának megtetszik egy régi diótörő báb. A kislány az este izgalmai után új játékát ölelve alszik el a karácsonyfa alatt. Álmában megelevenednek a nemrég átélt események képei, a bábok, a játékok életre kelnek, majd a szobát egerek népesítik be, élükön a gonosz Egérkirállyal. Diótörő herceg és barátai segítenek a lánynak,
majd a hópihék országa után Tortavárba jutnak, ahol Cukorszilva tündér és Sütiséf úr a cukrász csapatával újabb és újabb csodás helyekre kalauzolja őket a varázslatos mesevilágban. Megindul a kalandok sorozata. Marika álmában, mint Mária hercegnő táncol Diótörő herceggel. A kislány hol félelmetes, hol csodálatos álmai jelennek meg a történetben, melynek végén újra együtt öleli egymást a család karácsony este.
Marika: Diletta Savini / Giordana Marzocchi
Diótörő: Czár Gergely / Francesco Totaro
Drosselmeyer nagybácsi: Kalmár Attila
Frici, Marika testvére: Vincze Lotár
Anya és Egérkirálynő: Nyeste Adrienn
Apa és Sütiséf úr: Francesco Totaro / Czár Gergely
Szakácsnő és Cukorszilva Tündér: Letizia Melchiorre
Barbie hercegnő: Diletta Ranuzzi
Baltazár manó: Kiss Róbert
Egérkirály: Füzesi Csongor
Rózsaherceg: Graziano Bongiovanni
Kínai lány: Nier Janka
Arab lány: Miriam Munno
Spanyol lány: Csató Málna
Gyerekek, Hópihék, Cukrászok, Egerek, Rózsák: Miriam Munno, Nier Janka, Diletta Ranuzzi, Letizia Melchiorre, Giordana Marzocchi / Diletta Savini, Chiara Gionti, Csató Málna,Vincze Lotár, Kiss Róbert, Füzesi Csongor, Graziano Bongiovanni
Zene: P. I. Csajkovszkij
Fény: Szabó Dániel
Bábok: Tóth Andrea, Kiss Attila Etele
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Vizuál: Madarász „Madár” János
Díszletterv, szcenika: Tóth Kázmér
Díszlet kivitelezés: Scabello
Társkoreográfus: Czár Gergely
Koreográfus: Juronics Tamás
Partnerek:
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szegedi Nemzeti Színház, Kulturális és
Innovációs Minisztérium, Nemzeti Kulturális Alap, MMA, Kortárs Balettért Alapítvány
Novotel Hotel – Szeged, CE Glass Industries, Busz Travel – Császár József, Hétkávézó, Pick
Szeged Kézilabda, Palánta Salátabár - Szeged, Porsche Szeged, Porsche M5, Szegedi
Közlekedési Társaság, Skechers Central Eastern Europe
Rádió88, Marie Claire, Kultúra.hu, Délmagyarország
Juronics Tamás – művészeti vezető
Pataki András – igazgató
Czár Gergely - próbavezető
Nyitrai Tímea – művészeti titkár
Gáti Katalin Teodóra – PR menedzser
Bocsi Petra – marketing munkatárs
Ilyés Róbert – műszaki vezető, ügyelő
Csányi Ágnes - öltöztető
Nemzetközi képviselő: ballets
Fotó: Lakatos János
Műsorfüzet design: Kónya Zsolt
Steigervald Krisztián generációkutató mindenki számára érthetően mutatja be a generációk közti különbségeket, letisztítva az igaztalan sztereotípiákat és rávilágítva a valódi értékekre. Legújabb könyvével, „A Szülői generációk harca – Hogyan értsük meg magunkat?” érkezik a Városmajorba.
Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája volt – szenvedélyes művész, az operettszínpadok királynője. Mégis, hamis vádak alapján koncepciós per áldozata lett, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét máig nem rehabilitálták. Olt Tamás zenés életrajzi tragikomédiája árnyalt képet ad egy legendás nő sorsáról – és rajta keresztül egy egész korszakról. A darab középpontjában az idősödő, vidékre száműzött Fedák áll, aki visszatekint életének kulcspontjaira: pályájának diadalaira, viharos kapcsolatára Molnár Ferenccel, a kegyvesztettségre és a méltatlan tárgyalásra. A látványos, zenés előadás csillogó operettslágerekkel és személyes tragédiákkal meséli el egy ikon felemelkedését és elfeledését.
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
