5
Dilettánsok
Gustave Flaubert: Bouvard és Pécuchet regényéből Tóth Árpád fordítása nyomán.
Jegyvásárlás
Gustave Flaubert: Bouvard és Pécuchet regényéből Tóth Árpád fordítása nyomán.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. április 4. szerda, 19:00
Dilettánsok
Gustave Flaubert 1821-ben született Rouen-ban. A Bovaryné megjelenése után, 1856-ban pornográfia vádjával perbe fogták, ám a könyv hatalmas közönségsikert aratott. A teljes elismerést az Érzelmek iskolája hozta meg Flaubert-nek 1869-ben. Élete vége felé Flaubert így írt tanítványának, Maupassant-nak: „a földnek határai vannak, de az emberi butaság határtalan”. Erről szól az utolsó, befejezetlenül maradt, csak halála után 1881-ben megjelent regénye, a Bouvard és Pécuchet is.
GUSTAVE FLAUBERT LEVELEZÉSÉBŐL:
A könyvnek, amit írok, az lehetne az alcíme, hogy „Az emberi butaság enciklopédiája”. Emberpróbáló vállalkozás, a téma teljesen magába szippantott. (1879. február)
Hullámokban tör rám a fojtogató gyűlölet korom hülyesége ellen. A szar föltolul a számba, és bennreked, mint egy kizáródott sérvben. De magamban tartom, összedolgozom, kemény masszává gyúrom, hogy úgy bekenjem vele a 19. századot, ahogy az indiai pagodák falát kenik be tehéntrágyával. (1855. szeptember)
Ha megírom ezt a könyvet, száműzni fognak Franciaországból és Európából! (1863. április)
Azt kérdi tőlem, drága barátom, nem rettent-e el, hogy az emberi butaság nőttön-nő, amikor én pont azt akarom megmutatni és leírni, hogy már most milyen nagy. Csak ennyit próbál mondani a maga barátja. A társadalomnak az a feladata, hogy visszaszorítsa, mert kiirtani úgysem lehet. Mindeközben egy dolgot tehetünk: jól kivesézzük. (1874. június)
MAUPASSANT A BOUVARD ÉS PÉCUCHET-RŐL:
…És ha már a mitológiai hasonlatoknál tartok, a Bouvard és Pécuchet-ről is eszembe jutott egy. Sziszüphosz mítoszát látom benne: két modern polgár Sziszüphosz görgeti fölfelé a megértés kövét a tudás hegyén, és a kő minduntalan visszahull a hegy lábához. De Sziszüphosszal ellentétben ők a végén fújtatva, kimerülten megállnak, hátat fordítanak a hegynek, és ráülnek a sziklára.
Závada Pál Egy piaci nap című színpadi műve 1946-ban, a második világháborút követő-en, egy fiktív alföldi faluban játszódik, és egy megtörtént, tragikus pogrom eseményeit dolgozza fel. A darab középpontjában egyetlen nap – a „piaci nap” – áll, amely alatt a falu antiszemita indulatokkal fűtött közössége brutális erőszakkal sújt le zsidó túlélőkre.
A Budapest Klezmer Band több, mint 35 éve szórakoztatja közönségét. A zenekar alapítója Jávori Ferenc „Fegya”, akinek szerzeményeit, átiratait minden koncerten hallhatja a közönség, ezzel is népszerűsítve a Közép-Kelet-Európából származó tradicionális zsidó zenét. A produkció egy igazi zenei utazás, ahol az átiratok mellett felcsendülnek Fegya musicaljeiből is részletek.
A Lili bárónő a magyar operettirodalom egyik legkedveltebb gyöngyszeme, romantikával, humorral és fülbemászó dallamokkal. A történet középpontjában a büszke arisztokrata hölgy, Lili és a jóképű, de elszegényedett gróf, Illésházy szerelme áll. A gróf álruhában próbálja meghódítani a bárónő szívét, miközben a félreértések egyre újabb bonyodalmakat szülnek. A klasszikus operett minden eleme megtalálható benne: szerelem, intrika, álruhák és nagy kibékülések, nem beszélve az emlékezetes slágerekkel, mint a „Cigaretta-keringő” vagy a „Tündérkirálynő”. A Lili bárónő igazi, szívet melengető színházi élmény, amely generációkat köt össze. Könnyed, elegáns és szórakoztató – egy valódi operettcsemege.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
