Lojko Zobart, a lótolvajt, aki gyerekkorában holdharmatot ivott, védelmezik a hegyek, és elkerüli a puskalövés. De a végzetes szerelmet nem kerülheti el. Ahogy Rada, a boszorkányos szépségű cigánylány sem. Mert a vadlónak acélzablára van szüksége. De nincs az a ló a földön, melyen az ember elmenekülhetne önmaga elől..
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. január 12. vasárnap, 15:00
Cigánytábor az égbe megy
zenés ballada
"Kóborlunk, vándorlunk… Se vége, se célja. Még a szerelemre se marad időnk."
Lojko Zobart, a lótolvajt, aki gyerekkorában holdharmatot ivott, védelmezik a hegyek, és elkerüli a puskalövés. De a végzetes szerelmet nem kerülheti el. Ahogy Rada, a boszorkányos szépségű cigánylány sem. Mert a vadlónak acélzablára van szüksége. De nincs az a ló a földön, melyen az ember elmenekülhetne önmaga elől. „Hová megyünk folyton? Se vége, se célja. Még a szerelemre se marad időnk. És közben: olyan szörnyen szeretünk – teljes szívünkből. Az embernél erősebben csak a ló tud szeretni. És mi? Hogyan fizetjük vissza neki ezt a nagy szeretetet? Korbácsoljuk. És ő még erősebben szeret minket. Értitek ezt? Alig hiszem… Mindenben csalódsz. Csak a szabadságban nem. Már sokakkal ez történt. Még Lojko Zobarral is.”
A zenés ballada a szabadságról és a minket körülfonó kötelékekről regél. Cigány ballada nem létezhet igazi muzsika nélkül. A Cigánytábor az égbe megy című előadás hangulatának a Söndörgő együttes tagjai adnak különleges ízt: élőben játszanak autentikus cigányzenét a színpadon.
A Söndörgő együttes az egyik legfrissebb, leglendületesebb zenét játszó zenekar a hazai világzenei palettán. Részben családi indíttatásból valamennyien szorosan kötődnek és vonzódnak a délszláv népzenéhez, s feladatuknak érzik annak koncertszerű bemutatását.
Szőcs Arturt ifjú kora ellenére máris számos neves előadás rendezőjeként tartja számon a szakma. A Csiky Gergely Színház nézői az elmúlt évad egyik felolvasó színházi előadásának rendezőjeként ismerkedhették meg: Székely Csaba Bányavirág című művét értőn, lendülettel és jó stílussal vitte színpadra.
Az előadásban szereplő Söndörgő együttes elnyerte a Városmajori Szabadtéri Szemle legjobb színházi zenéért járó díját.
Főbb szerepekben: Sarádi Zsolt m.v., Czene Zsófia, Kőrösi András, Gyuricza István, Német Mónika, Szula László, Tóth Nóra
Díszlet: Polgár Péter
Jelmez: Kovács Andrea
Dramaturg: Dancsecs Ildikó
Zene: Söndörgő együttes
Világításterv: Memlaur Imre
Súgó: Kirsch Veronika
Ügyelő: Bors Gyula
Segédrendező: Mészáros Csilla
Korrepetítor: Barabás Edit
Vetítés: Kehi Richárd
Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája volt – szenvedélyes művész, az operettszínpadok királynője. Mégis, hamis vádak alapján koncepciós per áldozata lett, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét máig nem rehabilitálták. Olt Tamás zenés életrajzi tragikomédiája árnyalt képet ad egy legendás nő sorsáról – és rajta keresztül egy egész korszakról. A darab középpontjában az idősödő, vidékre száműzött Fedák áll, aki visszatekint életének kulcspontjaira: pályájának diadalaira, viharos kapcsolatára Molnár Ferenccel, a kegyvesztettségre és a méltatlan tárgyalásra. A látványos, zenés előadás csillogó operettslágerekkel és személyes tragédiákkal meséli el egy ikon felemelkedését és elfeledését.
Egy ház tele tájképekkel és csendéletekkel. Egy ház, amelynek hatalmas ablakán keresztül a kommunizmus mementói, a blokkok látszanak. Egy ház, amelyben a melankólia ugyanúgy helyet kapott, mint a valóságosnak tetsző álomképek. Egy ház, amely bontásra vár…
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
