Műsor:
Poulenc: Sinfonietta
Orbán György: Missa Decima
Előadók:
Heiter Melinda – mezzoszoprán
Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó)
Vezényel: Werner Gábor
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 10. péntek, 19:00
Koncertünk első felében Poulenc francia zeneszerző egyetlen szimfonikus alkotását, a Sinfoniettát játssza el a Budafoki Dohnányi Zenekar. Poulenc a 20. század második felének egyik kedvelt francia zeneszerzője és zongoristája, szinte minden nagyobb műfajban alkotott: írt műdalokat, kamarazenét, oratóriumot, operát, balettet, és zenekari műveket. A Sinfoniettát 1947-ben komponálta, bemutatójára egy évvel később Londonban került sor. A kicsinyítőképzős cím – „szimfóniácska” – arra utal, hogy a szerző sokkal inkább a különböző zenei karaktereket és a hangszerelést tartotta szem előtt a szimfonikus formai szerkezettel szemben. A könnyed, táncritmusokkal teli dallamoktól kezdve a lírai hangvételen át a lobbanékony, dinamikus részekig sokféle zenei karakterrel találkozunk, talán ez teszi könnyen befogadhatóvá a művet.
A koncert második felében Orbán György Missa Decima – Tizedik Mise – című műve hangzik el. Az idén 75 éves zeneszerző így vall művéről:
„A mise írás részemről egy kihívás volt, tekintettel arra, hogy református vagyok. Ugyanakkor hiszek a zeneszerző hivatás okos, célszerű rendeltetésében. Egy mindenkori magyar zeneszerző feladatának tekinti ezt a nagymúltú koncerttermi műfajt, kipróbálja, és hozzá teszi a maga ötleteit. A 10. mise a 90-es évek közepén keletkezett, és igényeiben, formálásában, nagyobb dimenzióiban majdnem hogy egy Missa Solemnis méreteit öltötte magára. Egyes miséimet amatőr iskolai kórusok is be tudják mutatni, ezt nem. Kétségtelen ünnepi hangulatban keletkezett. A hagyományosan 6 tétel (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei), nem bomlanak további tételekre. A hangzásvilága hagyományos (nagyzenekarra, kórusra csak a fizikai törvények és a biológiai adottságok betartásával lehet írni). Így egy világos, hagyományos tonális zene keletkezett ezúttal is. Ugyanakkor ebben az időben a sok évszázados technika már engem is foglalkoztatott, hogy a zenéimbe beemeljem a közösség zenei hagyományát (korál, népének, népdal). Ez az 1400-as évek óta Európa zeneszerzőit élénken foglalkoztatja. Fontos megállapítani, hogy a 10. misében előforduló és felismerhető intonációk (népdalok, regősének-szerű foszlányok) a szerző magánügyei, kifejezetten csak a saját liturgikus szövegértelmezésének produktumai. Ugyanaz a dallam képviseli a Homo factus, és a Resurrexit sorait.”
Az estén Werner Gábor vezényli a Budafoki Dohnányi Zenekart.
Cyrano de Bergerac, a francia hadsereg kadétja tehetséges ember. Nagyon jól vív és különös tehetsége van a költészethez is. Egy csomó ellensége van, és legalább ugyanennyi barátja is. Mégis magányos. Ez talán azért van, mert Cyrano az átlagosnál jóval nagyobb orral született, és emiatt – legalábbis ő meg van győződve róla – taszítja a nőket. Őt amúgy is csak egyvalaki érdekli, Roxane, a gyönyörű bölcsészlány, akit meg Christian, a gyönyörű vidéki fiú izgat, ez az érdeklődés viszont már kölcsönös.
Falusi Mariann sokoldalú énekesnőként a pop mellett a jazz műfajában is aktív: rendszeresen dolgozott együtt Presser Gáborral. Szólóestjein gyakran jazz-átiratokat és saját feldolgozásokat ad elő.
Az EGY ÉLETEM sorozatban ismert művészek mesélnek életükről, a sorsfordító pillanatokról és azokról a történetekről, amelyek igazán meghatározták őket. Ezúttal Szinetár Dóra mesél az életéről, a számára meghatározó pillanatokról és történetekről. A forgatókönyvet itt valóban az élet írja.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
