Ez, az immár klasszikussá vált zenés játék ugyancsak az ifjúság identitásának kérdésével foglalkozik. A műfaji meghatározás pontos, hiszen mesés elemek, csodák, időutazások, szellemek és az ő kedves játékaik kísérik azt a történetet, melyben mában élő hőseink ármányok, féltékenységek, kicsinyességek, gyanúsítgatások, bűnözők, rendőrök, házmesterek szorításában próbálnak egymásra, azaz boldogságra találni. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. december 28. kedd, 19:00
A padlás
félig mese, félig musical
Az előadás időtartama: 2 óra 30 perc, szünettel
Bemutató:
Előbemutató: 2007. 06. 17. - Veszprémi Közgazdasági Iskola udvara, Kőszínházi bemutató: 2007. 12. 01.
Ez, az immár klasszikussá vált zenés játék ugyancsak az ifjúság identitásának kérdésével foglalkozik. A műfaji meghatározás pontos, hiszen mesés elemek, csodák, időutazások, szellemek és az ő kedves játékaik kísérik azt a történetet, melyben mában élő hőseink ármányok, féltékenységek, kicsinyességek, gyanúsítgatások, bűnözők, rendőrök, házmesterek szorításában próbálnak egymásra, azaz boldogságra találni. Mindezt Horváth Péter szellemes librettójában, Presser Gábor és Dusán Sztevanovity szinte kivétel nélkül slágerré vált dalaival élik meg. A transzcendenciával, a szellemvilággal, az idő és a tér relativitásával szembesülő fiatalok – megküzdve a való élet kisszerűségével is – más minőségű életre képesek, fel tudják fedezni egymásban és önmagukban a végtelent, túl tudnak lépni a hétköznapok sivárságán.
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.
A játék helyszíne természetesen egy padlás, mégpedig egy belméretében tágas, ám sokszorosan osztott, irracionális, rejtélyes tér. A főhős által készített beszélő számítógép a mi előadásunkban egy sokfunkciójú robot lesz, mely mozgásra is képes, egyfajta emberi imitáció. A szellemek megjelenését igényes fényhatások, színpadtechnikai megoldások kísérik.
Szereposztás:
Rádiós: Zayzon Csaba
Süni: Baranyi Hanna
Mamóka: Oravecz Edit
Barrabás B Barrabás, a gengszter / Révész, aki külsőleg azonos Barrabással: Keresztesi László
Herceg, szellem, 550 éves: Koscsisák András
Kölyök, szellem, 530 éves: Kovács Ágnes Magdolna
Lámpás, szellem, 670 éves: Egyed Brigitta
Meglökő, szellem 560 éves: Farkas-Csányi Attila
Témüller, önkéntes: Kiss T. István
Detektív: Kiss Dávid
Üteg: Molnár Ervin
Robinson, a gép: Szelle Dávid
Alkotók:
Díszlettervező: Kovács Yvette Alida
Jelmeztervező: Justin Júlia
Korrepetitor: Regovics Zsuzsa
Koreográfus: Krámer György
A rendező munkatársa: Kiss Dávid
Rendező: Vándorfi László
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
Can Themba Az Öltöny című klasszikusát, Mothobi Mutloatse adaptációját felhasználva, magyarországi ősbemutatóként állítja színpadra Balázs Zoltán. A 2026. június 26-án bemutatásra kerülő kortárs jazz-opera zeneszerzője Kovács Adrián. A jazz elemeit a klasszikus operai hagyományokkal ötvöző új zenei alkotás, amely a világirodalom egyik legismertebb dél-afrikai szerzőjének novellájából készült átdolgozáson és librettón alapszik, a METTRIN és a Maladype együttműködésében valósul meg a Louis Armstrong Nemzetközi Jazz Fesztivál nyitóelőadásaként.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
