Csiky Gergely, a XIX. század utolsó harmadának legjelentősebb magyar drámaírója. Az ő sikerei adtak bátorságot fiatal íróknak, hogy a korabeli társadalmat vigyék színpadra, de bátorságot adtak az igazgatóknak is, hogy velük szerencsét próbáljanak, és igen sok tekintetben hozzájárultak ahhoz, hogy a közönségnek a magyar daraboktól való idegenkedését megszüntessék.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. november 9. kedd, 15:00
Csiky Gergely: A NAGYMAMA
romantikus vígjáték 2 részben
A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat.
A régi színházi világban, ha egy direktor biztos, garantált kassza- és közönségsikert akart elérni, műsorra tűzte A nagymamát. E kedves vígjáték manapság is időről-időre feltűnik budapesti és vidéki színházaink repertoárjában, hiszen a négy szálon futó szerelmi történet rendkívüli szereplehetőségeket kínál fiatal, s idősebb művészek számára egyaránt.
Csiky bravúros meseszövése elismerésre méltó. A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat. Hogy végül sikerül-e kibogoznia a nagymamának a múltból gyökerező, bonyolult szálakat, s hogy végül ki kivel lesz boldog, erről mesél a darab.
A bemutatón, 1891-ben Prielle Kornélia játszotta a Nagymamát, később hálás szerepet jelentett többek között Blaha Lujzának, Berky Lilinek, Honthy Hannának, Dajka Margitnak, Tolnay Klárinak is.
SZEREPLŐK
Szerémi grófné.................................................................. Saárossy Kinga (Jászai-díjas)
Ernő, az unokája............................................................... Csathó Norbert
Márta................................................................................. Nagy Szilvia
Galambosné, a grófné gazdaasszonya............................. Dér Gabi
Örkényi Vilmos Báró, nyugalmazott ezredes..................... Várhelyi Dénes
Kálmán............................................................................... Török-Ujhelyi Tamás
Piroska............................................................................... Nagy Barbara
Koszta, nyugalmazott evangélikus tábori lelkész............... Vókó János
Tímár Karolin, a leánynevelő intézet tulajdonosa.............. Babócsai Réka
Tódorka Szilárd, tanár........................................................ Balogh András
Langó Szerafin, nevelőnő.................................................. Dimanopulu Afrodité
Intézeti növendékek:
Peredy Janka..................................................................... Ivády Erika
Eörsy Vilma........................................................................ Fodor Sára
Vilkey Berta........................................................................ Novák Laura
Aba Margit.......................................................................... Forczek Janka
Kereszturi Katica................................................................ Kiss Alexandra
Pincér................................................................................. Szőke Olivér
Intézeti nevelők.................................................................. Blaskó-Saárossy Zsófia, Hódosi Ildikó, Szecskó Andrea
Alkotók
Rendező: Blaskó Balázs (Jászai-díjas)
Díszlet: Székely László (Kossuth- és Jászai-díjas érdemes művész, a Nemzet Művésze)
Jelmez: Bodnár Enikő
Ügyelő: Hódosi Ildikó
Súgó: Szecskó Andrea
Rendezőasszisztens: Blaskó-Saárossy Zsófia
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
Steigervald Krisztián generációkutató mindenki számára érthetően mutatja be a generációk közti különbségeket, letisztítva az igaztalan sztereotípiákat és rávilágítva a valódi értékekre. Legújabb könyvével, „A Szülői generációk harca – Hogyan értsük meg magunkat?” érkezik a Városmajorba.
Cyrano de Bergerac, a francia hadsereg kadétja tehetséges ember. Nagyon jól vív és különös tehetsége van a költészethez is. Egy csomó ellensége van, és legalább ugyanennyi barátja is. Mégis magányos. Ez talán azért van, mert Cyrano az átlagosnál jóval nagyobb orral született, és emiatt – legalábbis ő meg van győződve róla – taszítja a nőket. Őt amúgy is csak egyvalaki érdekli, Roxane, a gyönyörű bölcsészlány, akit meg Christian, a gyönyörű vidéki fiú izgat, ez az érdeklődés viszont már kölcsönös.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
