Talán nem köztudott, de a Városmajor volt a főváros első közparkja. A területet a középkorban még szántóföldként, kaszálóként használták, II. József rendelte el közparkká alakítását. Később a bécsi Práter hangulatát idéző mulatságokat és vurstlikat rendeztek itt. A budai filmkedvelő publikum nagy vágya teljesült, amikor 100 évvel ezelőtt, 1922-ben megnyitotta kapuit a zöldben a Parkmozi.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. augusztus 9. kedd, 18:30
Talán nem köztudott, de a Városmajor volt a főváros első közparkja. A területet a középkorban még szántóföldként, kaszálóként használták, II. József rendelte el közparkká alakítását. Később a bécsi Práter hangulatát idéző mulatságokat és vurstlikat rendeztek itt. A budai filmkedvelő publikum nagy vágya teljesült, amikor 100 évvel ezelőtt, 1922-ben megnyitotta kapuit a zöldben a Parkmozi.
„A városmajori park évszázados lombsátrai közepette emelkednek a Parkmozit körülvevő bástyaszerű ízléses cementfalak, melyek a nézőteret körülveszik. Elől tetszetős modern stílben épült homlokzat ékíti a Parkmozi bejáratát, hol már a megnyitás délutánján is hosszú rajokban állottak sort a jegyre várók tömegei, akik közül nem is egy szorult ki a nívós színházavató premierről.” A Színházi Élet így számolt be a rendkívüli eseményről.
Az intézmény csak a második világháborút követően, 1950 után kezdett el színházként funkcionálni. A városlakók igazi “Paradicsomhoz” hasonlították a Stadtmerhofot, ahova kirándulni, üdülni, feltöltődni és a színház élményéért jártak.
A centenárium alkalmából a Városmajori Szabadtéri Színpad és a Budastep a nyár folyamán kellemes sétákra invitálja az érdeklődőket, melyeken megismerhetik a park és a színház történetét, a fák titkait, a környék pletykáit, azt, hogy miért két külön épület a városmajori templom és annak tornya, valamint bepillantást nyerhetnek a színház kulisszái mögé.
A séták végén a résztvevők az alábbi színházi programokhoz csatlakozhatnak:
(A sétát követő filmvetítésre vagy próbalátogatásra a kosárba helyezést követően, a legördülő menüből kiválasztva tudja megvásárolni jegyét.)
május 28. (szombat) 18:00 – 19:00
A séta végén a résztvevők belenézhetnek az Ahogy teccik – nemtragédia című darab próbájába 19:00 és 19:30 között.
június 21. (kedd) 19:00 – 20:00
A séta végén a résztvevők beülhetnek Szabó István: Szerelmesfilm című filmjének vetítésére.
június 28. (kedd) 19:00 – 20:00
A séta végén a résztvevők beülhetnek Till Attila: Tiszta szívvel című filmjének vetítésére.
július 5. (kedd) 19:00 – 20:00
A séta végén a résztvevők beülhetnek Paolo Sorrentino: Ifjúság című filmjének vetítésére.
július 19. (kedd) 19:00 – 20:00
A séta végén a résztvevők beülhetnek Rudolf Péter, Kapitány Iván: Üvegtigris című filmjének vetítésére
július 26. (kedd) 17:00 – 18:00
A séta végén a résztvevők beülhetnek a Városmajori Szabadtéri Színpad saját bemutatója – a Nyáry Krisztián által a centenáriumra írt ünnepi darab – próbájára 18:00 és 18:30 között.
augusztus 2. (kedd) 19:00 – 20:00
A séta végén a résztvevők beülhetnek egy egészen különleges filmre, Friedrich Wilhelm Murnau 1922-ben készült Nosferatu című, fekete-fehér némafilmjének vetítésére.
augusztus 9. (kedd) 19:00 – 20:00
A séta végén a résztvevők beülhetnek Makk Károly: Lilomfi című filmjének vetítésére.
Anglia, 1965. Ez az az év, mikor a ködös Albionban eltörlik a halálbüntetést. Az észak angol kisvárosban, Oldhamben, egy kocsmában, amit Harry Wade és felesége visz, összegyűlnek a törzsvendégek, hogy szemtanúi legyenek annak, hogyan reagál a kocsmáros a rossz hírre: ugyanis Harry Wade másodállásban hóhér, méghozzá az egyik legismertebb.
Ray Cooney angol színész és drámaíró. Színészként kezdte pályafutását, majd a hatvanas években komédiát kezdett írni, és a bulvárszínház kedvence lett. Darabjait több mint negyven nyelvre ültették át, és számtalan előadásban játszották öt kontinens színházaiban. Bohózatai a klasszikus angol vígjátékhagyományt követik, a rá jellemző virtuóz cselekményvezetéssel, a különböző félreértések és helycserék már-már az abszurditásig való eltúlzásával, a szálak végletes összekuszálásával.
Az emberben dúló harc az ösztönök világa és az intellektus között egy szimbolikus színpadi játékban mutatódik meg. A táncosok attraktív tánca és a zenekar ritmikus játéka izzó feszültséget teremt a mozdulatlan nézőben is, a zsigeri érzékelést előtérbe helyezve az intellektuális befogadás helyett.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
